Évszakok

 

Eltemetem én a telet,

ha érkezik a kikelet;

Kopasz ágon friss rügy fakad,

mikor megcsiklandoz a nap.

 

Virágba borul a testem,

minden egyes nyári esten.

Csókolgatlak szép beszéddel,

üzenek a sok levéllel.

 

Eljön az ősz, köd, a zápor,

kapualjban kihűlt lábnyom,

esőcseppek a ruhámon,

rád gondolok mégis fázom.

 

Hideg télben, hóesésben

kandalló tüzébe nézve,

a csillogó szép emlékek

teszik fényessé estémet.

 

                   ***

 

Mosolygok már minden reggel, 

szívem megtelt szeretettel.

Kopasz ágon új rügy fakad,

csábító kalandra hív a nap...

 

2013. december 16.