Elmúlik egyszer minden

Mert elmúlik egyszer minden,
elmúlt most bennem a nyár,
üresnek érzem a szívem,
elhervadt ezeregy vágy.
 
Az ősz már megérett bennem,
szomorkás lett az idő,
színesből szürkébe estem,
körülvesz engem a köd.
 
Csendesen szitál az eső,
nyugodt az üres világ,
remélem, hogy mégis eljön,
mi kitölt minden hiányt.
 
Kemény fagy kerülj el engem,
hólepte, zúzmarás ág,
ne érintsd meg az én lelkem,
tudom, hogy ez csak ábránd.
 
A télen is át kell esnem,
utána jöhet tavasz,
megjavul végül a kedvem,
s szeretet virág fakad.
 
Szivárvány kerül az égre,
madárdal fülembe cseng,
mosolyog végre az élet,
csodákat érezhetek.
 
2015. november 12.


Mert elmúlik egyszer minden,
elmúlt most bennem a nyár,
üresnek érzem a szívem,
elhervadt ezeregy vágy.
 
Az ősz már megérett bennem,
szomorkás lett az idő,
színesből szürkébe estem,
körülvesz engem a köd.
 
Csendesen szitál az eső,
nyugodt az üres világ,
remélem, hogy mégis eljön,
mi kitölt minden hiányt.
 
Kemény fagy kerülj el engem,
hólepte, zúzmarás ág,
ne érintsd meg az én lelkem,
a tavasz áradjon rám.