Vissza

Mèg szàllnak a rózsàk (illatuk illan)

Mint bordalok hajdan az èji lugasban

Asztal a tölgynèl bor fakupàban

Vadkan az erdőn szèl vele tàmad

Fut le a völgybe az éji esőhad

Fut vele màr a fènyt kereső vad

Kergeti villàm, êjölü hajnal

Csönd valahol màr kushad a barlang

Barlang mèlyèn tűz színű èrcben

Pendül húrom az êji sötètben

Szikra szelíden szèdül fàra

Bordalom issza a barlang sàtra

Füst ha elillan a sàtor csúcsàn

Lassan a fèny is az êjbe hull már

Alszik a vàros ès alszik a tàj is

Itt kering elmèm itt van a vàgy is

Hol szeme koldul az ős szerelemnek

Könnye kicsordul a bús kerevetnek

Illata illan egy volt szerelemnek

S hozzàd bújik hogy újra szeressen

Illatod àtitat mintha szeretne

Emlék az emlékben újra te benned.