Pulyka..

Filemon•  2012. január 20. 08:04

Még meg sem terített, már elkezdte a pulykát enni, csipdesett a megpirult részekből. Kiváló szakácsként ismerték mindenütt. Most mivel magának csinálta nem számított semmi. A konyha mint a csatatér, és az illatok határozottan benyomultak már a szobába, de lehet, hogy a szomszéd néni is átkívánkozott már hozzá. Mennyei pulykája nem a piacról volt. Megvoltak a saját forrásai. Az ablak most mint egy tükör s a külvilág mint valami csoda-ország kiesett. A szélvihar végigsöpört a lakáson, negatív azaz itt ellentétes hatással helyre tett mindent. Közben meg-megállt a húsnál, hogy vágjon egy kis energiát. Nem telt be az illatokkal, annál éhesebb volt. Nem tudott reggelizni mert a beszerzőkörút elhúzódott. Igaz egy helyen túrós rétest kapott, olyan búbos-kemencében sütött, igazi telt friss hegyilevegővel a Pilisből. "A pilisi tiszta búza" jutott az eszébe. Dallal töltötte a hazautat. A kocsiban nem zavart senkit, bár szépen énekelt, most mégis hallgatott. Megszólalt a rádió. Álmaiban pigna colada-val állt egy strandon hajnalban, aztán egy hajón töltötte a napot egy medence közelében. A mártás kész lett és a hűtőben csinált a tálnak helyet. Minden összeállt lassan. A kanapén néhány csipszestál jelezte, hogy tegnap buli volt, vagy ilyesmi. A poharak beszélgetve későn ébredtek az asztalon:

-Mennyi pezsgő..!

-Ritka éji hangzavar.. rezegtem egyfolytában.

-Én táncoltam is, de tudsz arról aki összetört.

-Hallottam.

-Szerinted hány darabra.

-Ne haragudj nem bírom a horrort!

-Bocs.. 

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!