Ő.. (:Hidak és almafák.. Foly:)

Hideg csókkal a kék reggel fénye belehelt az ablakon, a pázsit kint fehér porcukrot kapott. Nézte a teraszról ahogy lassan minden fűszálnyelv lenyalta a magáét. Hideg tél és új év. A pázsit erről mit sem tud. Vajon evett lencsét, vagy őt sem zavarja a pénzhiány? Összeolvadt szerencséjén egy nagy üvegpohár, benne a hólé valami kristályos folyadék magába gyűjtötte a napsugarakat, mint hófelhő elvágyott a széllel a hegyekbe, hogy ne kelljen ágyúzni a havat, s a féltékeny alkonyat mégis itt hullatta hanyatt.