Hol..

Hol vagy Párizs hol vagy szerelem? Köveken a mohák széles tereken. Tőled lámpák halvány  levélhalmán , ez óra bizsereg, Rue Savanne  ténfereg a hajnal haza s mint a macska feketén suhan el az éj.  Tompán kong a gyomrom hármat üt a harang a tégla közökben  hallgat máshonnan visszapattan. Átkelek a hídon  a víz csak álomkép hozzád visz a lábam nálad  van a kép, Anyácskámtól kaptam Ő felszabadít most van itt az idő  jöjj el feledés.. hol vagy Párizs hol vagy szerelem kőfal alján ülve keresem néhány felhő talán beborul az ég, haza járnak  az éjjeli lepkék. Páran párban hangos nevetés fordul az utca, kikeleti fény. Hopp egy egér!  A téglafal most utána kap , porba hajlik a vakolat. Terpeszt kezdett az út oly messze vagy. Sziluett lebben fehér ruhás nő angyali arcán tükör az idő . Fogj meg! Kergetőzik vele a szemem. Tisztán látom a lábán az arcom viszi el. Fehér combú nő vidám tipegés. Ezer arcú a hajnal, borból menedék. Furcsa üledéke a zajnak , ide száll a galamb, fehér szárnyán a felhő szürke hangulat.