Drágaság

Filemon•  2012. március 9. 14:02

Kerestem egy választ, egy ki nem mondott kérdésre.

Valami volt amit még megkérdeztem volna tőled..

Valami olyan titkos szavak ékes gyöngyfűzére

amit, ha nyakadba veszel, újra lángolsz majd tőle..

..és elhullott az idő amíg távol voltál, sziklában a perc

apró magként vált gyommá, kihajtott és virágzott

és elnyílt már. Ketten távol úgy egymástól lettünk

zajjá álommá.. Miből halkan felébredve szélesen hiányzol..

Kettőnk közt a tér, az éter láthatatlan lángol, ó Te

tűz, szerelmünk régi fénye! Mint a hajnal csók ízében

szellem, lélek egyesülne, hozzád rohan, véled ébred

csengettyűt köt nap fényére. Lángot lóbál vén zsarátnok

száll a szélben mostohán most, összecsókol, hogyha lát

és tükrében a holdsugár hozzád bújik éji órán, Drágaság..

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!