A titokzatos idegen

Don Vincsenzó töltött magànak egy pohàrral ès beült a furgonba. Pont majd èn fogok ittasan vezetni...!!.

Majd felhívta a sofőrjèt, hogy jöjjön èrte.

Fèĺ óra ès ott volt..

Nem volt kedve haza menni. A park làtszólag üres volt.

Ezeréves fàk hajladoztak a sötèt èj pàrnàjàra.

Biztos volt benne, hogy itt lesz. Mindig megtalàlta ha kereste.

A rejtèlyes idegen csak füttyszóra jött elő ès csak ritkàn.

Vàrt egy darabig aztàn elindult az autó felé.

Most hirtelen megrezdült egy bokor.

-Engem keresel? -kísèrteies alak zàrta az aljnövènyzettel benőtt àgas-bogas csalit egy rèsnyi ösvènyét.

-Tèged, segítened kell!!!

-Elhoztad??..-ès az alak szeme felvillant a holdfènyben megülő sötèt àrnyak halovàny raktàràban.

-Egy làda vodka, a tied.

Kint az èjek hangja bàrsonyozta be a nyàr halk fuvallatàt.

A férfi szàjàban összefutott a nyàl ès bàr magàénak érezte a làdát, a napok óta tartó szàrazsàg utàn torka nehezen képzelte el ezt a mennyiségű szeszt.

-Itt van amire szükséged van.., a következő fejezetre mèg pàr hetet vàrnod kell....