E.Finch blogja

E.Finch•  2021. szeptember 22. 10:54

Lecke

Érzem tériszonyom, miközben megmászni lehetetlen,

és csak hason tudok elaludni mióta az eszemet tudom.

Te pont az ellenkezőjére vagy képes.

A kötelek, amiket olyan gondosan fonogattál már rég nem tartanak,

hosszú hajam ragad rá álmos arcodra, de te nem simítod el.

Lenézek izzadt kezeimre és keresni kezdem

önmagam, mert beleálmodtam magam a te képzeletedbe.

Egyensúlyozni próbálok az ágy vonalain belül és talán

tanulok valamit, hogy zuhanni miért érdemes.

E.Finch•  2021. szeptember 22. 10:42

Kilencven

Az első két mondat után a tiéd voltam.

Ilyen lehet gyorsan lezuhanni a hatodikról és földetérni épségben. 

De mind a ketten tudjuk, hogy darabokban öleltem magamhoz a párhuzamosan felfestett múltat.

Nézni, ahogy a falevelek lehullanak, mintha sosem lett volna nyár.

Valahol egy üres padon még érzem a rámfújt dohányfüstöd és súlypontodat karom tökéletes kilencven fokjában. 

Elképzeltem a párbeszédünket már megint, és bólogattam ugyanúgy, mintha először hallanám.

Csodálkozom kitartásomon, amit nem tudom kitől örököltem.

Mégis képes vagyok ezekbe a pillanatokba megállás nélkül újra belehalni.