Kilencven

 

E.Finch•  2021. szeptember 22. 10:42  •  olvasva: 62

Az első két mondat után a tiéd voltam.

Ilyen lehet gyorsan lezuhanni a hatodikról és földetérni épségben. 

De mind a ketten tudjuk, hogy darabokban öleltem magamhoz a párhuzamosan felfestett múltat.

Nézni, ahogy a falevelek lehullanak, mintha sosem lett volna nyár.

Valahol egy üres padon még érzem a rámfújt dohányfüstöd és súlypontodat karom tökéletes kilencven fokjában. 

Elképzeltem a párbeszédünket már megint, és bólogattam ugyanúgy, mintha először hallanám.

Csodálkozom kitartásomon, amit nem tudom kitől örököltem.

Mégis képes vagyok ezekbe a pillanatokba megállás nélkül újra belehalni. 

(x) Könyvek 27% kedvezménnyel és az ország 50 pontján INGYENES átvételi lehetőséggel!

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!