Holdangyal blogja

Holdangyal•  2019. január 19. 18:26

Valami Ami

Jön néha,csak folyik,Forrás csobog ma is.
Léleknek szomjat olt,
Embernek mondja holt?


Se keze,se lába,
Csak Van a Világba.
Él e mégis?...csak onnan tudom,
Ha megszólal,tollam fogom.


S lesz belőle madár, papírrepülő,
Suttogó virág, égre virul-Ő.
Sóhajtó óhaj, bár lehetne...,
Kerek erdő kincsét,közzé-tehetne.


S volna tenyér arcon,
Mosoly a szemekben,
Levél vízen sodró,
Hegy a mélybe vetve.


S bár remegne hullám
Szavaitól bennem..
Bár ehetne számból
Múzsaként a tenger.


S volna egy a kettő,
Lehetne fát metsző...
Tenne felhő árba,
Bíbor nyoszojába.


Rózsahabos reggel
Isten lenne Ember.

~~~~~¤~~~~~

SzemVillanás


Szemed tavában tűnődő tekintetem

Tétova tudásból hömpölygő látomás.


Benne vagyok, s már sodródni volna jó veled, mint kicsiny papírhajómás.


Tetszik ez a végtelen, esztelen, de 

mégsem reménytelen tovatűnés.


Lehetne té-tova-teve háton,

kétpúpnyi stabil-Zen-zötyögés.


Csillámló pillantásod oázisa 

szívem mirhája, balzsama.


A mi szerelmünk végtelen,

s csillagok világának hajnala.





Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom