iliesrenata blogja

és most beszéljünk a lelki problémákról.Mert vannak. Mindenki idézze fel gyermekkorát.

Zárja egy tölgyfa koporsóba. Eressze a mélybe,

vizelje le. Majd imádkozzon a megváltásért.

Félórákat várt rám - néha ennyit késtem-a buszmegállóban, a Blaha Lujza téren.

Sokat beszélgettünk, volt egy szavam, ami

túl keserű volt, hát egy szuszra itta ki.

Aggódott miattam. Hazáig kísért.

Fogta kezemet, de ne bántsd őt ezért.

Olykor elküldtem, de mindig visszatérve

egyre kedvesebb volt. - Nincs jelentősége-.

Bár, mindaz amit mondok, világosabb a Holdnál:

ő volt velem addig, amíg te nem voltál.

Az,akivel a

lét értelmetlenségét
átbeszélhetem

Annyi a lázam, mint egy

energiatakarékos villanykörtének.

Fekszem az ágyon és nagyon erősen

nem gondolok rád. Azt hiszem, megmaradok.

Felkelek és a csapból ömlő zavaros

barna vízzel csapkodom meg az arcomat.

Persze nem annyira, hogy piros legyen.

Tegnap nem tudom hol voltam.

Tegnap nem tudom, hol nem voltam.

Azt tudom,hogy őszintére ittam magam.

Felöltözöm és nem kapcsolom be a telefonomat. Nagylelkű vagyok és hagyom 

hogy aggódjon értem, aki akar.

Kinyitom az ablakot, a madarak fejjel

lefele csüngenek az ágakon.

Kinyitom az ajtót is és ezzel a napi feladataim

90%-át teljesítettnek érzem.

Tudom, hogy köszönt a szomszéd néni.

Tudom, hogy nem köszöntem vissza neki.

Fülhallgató volt a fülemben. Nem szólt

belőle zene. Nem érdekel a zene.

Semmi nem érdekel.

Nagyon erősen nem gondolok rád.