goalking blogja

Vajon sikerül ezt a verset megírnom holnapig?
Valaki tudja esetleg,hogy a múzsa hol lakik,
Kinek rúzsa hamar elkopik,álla pedig felkopik?
Boldogsággal tölt el,hogy létrejött eme topik.

Azon gondolkodám,van-e még jövő vagy holnap,
Szánkózzanak szívemen szerelmesen a holtak,
Tavasz van,esik az eső,lassan eljön a Hold-nap,
Én ásító szemeimmel is köszönök a Holdnak.
Ide kiválóan passzoló, tökéletes rím,hol vagy?
Azt mondja nekem,ma nem érek rá,majd jövök holnap.

Felragyogok,mint a Nap,mikor meglátja szerelmét a Vénuszt,
Így érez a költő mikor itthagy egy verset,ktt csak rímek vannak semmi rébusz,
Mondom magamnak rajta csak tovább: a boldogságban még ússz,
Rosszabb vagyok magam számára,mint a betörőknek négy túsz,

Kik mindig beszólnak nekik,azt képzelik,hogy ők a jampik,
Mehetnek a meleg vizes medencében az órákig tartó pancsik,
Nem vagyok sem Juliska,sem pedig Kukorica Jancsi,
Viszont én leszek számotokra az új tancsi

Bá,ki megtanít a rímek használatára,
Hogy mennyi az ára? 600 plusz áfa,
Mikor ezt meghallod,arcodra a mosoly ráfagy,
A rímgyár mára kapuit mindenki számára bezárja.





Egy megjegyzés a vershez: Ez is egy fórumban keletkezett.

Zártosztályra kerültem, 133-as szoba a lakhelyem,
Elfoglaltam én itt a trónt, mint Napóleon:korona a fejemen,
Nem félek,hogy betörnek ide,szóval nyitva az ajtó,
Valamelyik nap azt hittem,én vagyok a trójai faló,
Tudjátok,mi a gyógyszer erre? A lábadra lópatkó.

Ebédosztás van,szóval megyek megeszem ezt a moslékot,
Itt fontos a hűség és emberség mert nincs sok légyott,
Te meg légy,ne légy itt a sarokban,hanem légy ott,
Ha ennek a versnek vége,remélem nekem is jár a piros helyett a kék pont.

Rímvarázsló,vagyok,mint Uri Geller,
Mondd meg,hogy Teneked csók,vagy puszi kell,
Ezek rímhegyek,nem a Margitsziget,
Megetetem veled a fakír-hitet,
Úgy pakolom ide a több szótagnyi rímet,
Mint a postás a bélyegre a levélcímet,
Meghívott magához kicsi Ivett,
Ki a partira pici pizsit vett,
Rajtam a valódi új tini szett,
Pár rím ez,nem egy szextett,
Odatettem a széket
A sarokba,
Bepasszolna
A lakásomhoz az új bútor: mahagóni,
A szövegem számotokra oly harapós mint,
Az új rendőrkutya az ötödik kerület külszinti
Pincéjében,miközben drogot keres,
Ellát engem óvszerrel az ószeres,
Lólengést csinálok valódi lovon,
Felétek száll,e vers,mi nem kis pofon,
Kibámulok a hézagok általi rímablakon,
Ezen varázs-szóförgeteg sem lesz kissé monoton,
Mert kegyetlenül hibátlan szójáték lesz ez is,
És a múzsa ezen vers miatt lesz örök depis,
Magamat műtöm,kérek egy tonna zsepit,
Vegita is csak les,és Son-go-ku is,
Hogy eme szerkezet eléggé muris,
Karácsonykor várom a Húsvéti Nyuszit,
És küldöm arcotokra a jóéjt-puszit.

A lélek belőlem disszidál,
Ha vámpír lennél,te kiszívnál,
Rímek sorakozó,osztály,vigyázz,
Ezután téged a hideg kiráz.

Disszidáló lélek,és halovány képek,
Emlékeim fonatába beletépek,
Önsajnálat tócsájába belelépek,
Mint ügyetlen paraszt a tehénürülékbe,
Nincs e versnek keletkezési körülménye,
Csak dobálom a szavakat egymásra,mint a szalmabálát,
Én valódi költő vagyok,a rímeknek pedig fakabát,
Mert megbüntetem őket,ha nem egymás mellé állnak,
A szójátékok és szópárok nekem szalutálnak
Talán jók lesznek még hamutálnak,
A kritikusok,kik hazavágnak,
Akik itt kamuvá avanzsálnak,
E versben nyoma sincs hanyagságnak.