Ez még mindig a Második ének

Mottó? 
Nem, ez a TótOttó

Bizony mondom Néktek

Szavam volt vala, és elvettétek

olyan lettem, mint egy kismadár, 

melyet már a róka zabál, kár

 bekár, be kár

hogy már megen nem lájkoltál

Pedig be jó lett volna elmondani,

 hogy a tegnap álmomban nem Jani

Hanem Miki voltam,  okoskodtam

Mindenkit füzfapoéta rangra bókoltam

Hej istenem ti lelkes versikék, velősek

nem vagyunk mi idősek, csak ijedősek?

Hé hogyan tudtam eztet elérni?

Hogy a poéták megszoknak tőlem ijedni?

"Mérleg" koma, azt se tudom mit írsz, mit nem, 

Lehetsz tőlem a Mennyországi BetMen

Vagy Bat Man, esetleg batman

legyen az ágyad lakatlan

vagyis ne legyen rajta lakat

hogy abba éhen haljon bolha, vagy más alkat

Talán bizony itt most a paranoia incselkedik

amikor még az eső is szórakozásból esik

nem csak a jövő hétre igérkezik

Hűvös zápor, hideg zuhany következik

akkor bizony - bizony akkor, mikor máskor?

Nyakon csapnak letíiltásos para Noios kor-

Bácsok, ácsok, ácsok, paranoiás korbácsok

Hull az eső, hopp, beeső csepp

Nicsak, megszóllal a műgólya: kelep, kelep

A műköltő meglátja, s nem az ő hibája 

nagyon színes tintával van tele a vénája

Költeményt ír vacsorára, persze rákerül a poétra:

műgólya a műversben, miközben a műköltő már a levesben

unottan turkál, és közben a fórumon sokat írkál

Kár, kár, hogy nem lájkoltál

Kár, kár, hogy már megen nem is lájkoltál