Találkozás az ördöggel

MESÉLŐ

Isten bizony bármit tehet,

S megmozdíthat feszületet,

Azt,ami a falon lógott,

Az ördögtől Ő így óvott?

 

EMBER

Ez volt a jel, amit kértél,

Mond csak te még sosem féltél?

Mert hogyha nem, itt az idő,

Ez a kereszt lesz a jövő,




 

Ha itt most a jelenbe ég,

Számodra az maga a vég.

Szépen lassan végez veled,

Nem leled majd sehol helyed.

Gonosz maradsz, de csak részben,

Mert a kereszt nem lesz tétlen,

Amit megmozdított Isten,

Tán épp rád néz most is csendben.

Igen, tudom láthatatlan,

Mégis látjuk száz alakban,

Tagadnád, de kétely ébred,

Jelenlétét te is érzed.

Múlik a perc, mindjárt vége,

S egyre áthat közelsége.

A hideg kereszt egyre éget,

S ha itt maradsz még egy percet,

Létezésed meggyötörve,

Megsebez majd mindörökre.

MESÉLŐ

Lucifer a keresztre nézett,

S közben egyet hátra lépett.

Az arcán már mosoly nem volt,

A Félelem szívén táncolt.

Megrengette minden lépte,

Maga a hit szörnyű vétke,

Messze űzné Istent egyre,

Ám lehet már ott él benne?

Kapálózott roppant lelke,

Tesz magasról a keresztre,

Kell, hogy legyen magyarázat,

S érzi, könnyen rátalálhat.

Nyitva volt a templomajtó,

Mely számára éppen így jó.

Egy ablaki is kitárva volt,

Amire ő imígyen szólt.

/Hamarosan kiderül, hogy Lucifer meghátrál-e./

Most a kezdet mi más volna,

Belép lélektemplomomba,

Persze embernek álcázva,

És egyetlen egy a vágya,

Hogy a földig lerombolja,

S ne épüljön soha újra.

Gúnymosollyal keresztet vet,

Megmérgezett oly sok lelket.

•  - Hol van Isten, Mr Tökély?

  Bár szerintem inkább fekély,

A lelkekből kivágni kell,

Tőlem ne félj, engedj közel.

Lépj most hozzám, s hajtsál fejet,

És templomod kastély lehet.

Márványból lesz összes fala,

S nem dönti le az Úr soha,

Akkor, hogyha hiszel bennem,

S átérzed majd édes terhem,.

Isten apró bábja mardsz,

Vagy pedig te uralkodhatsz.

Óriássá teszlek ember,

Térdepelned többé nem kell,

Higgyél bennem,nincs más dolgod,

S palástomat máris hordod.

Uradnak csak szolgája vagy,

Most is persze csak cserben hagy.

Egyenlőség az én elvem,

Egyek leszünk szinte ketten.

•  - Csábító az ajánlatod,

  De azt bizony rosszul tudod,

  Hogy Isten van tőlem távol,

  A világban járok bárhol,

Elkísér Ő mindig engem,

Most is itt áll épp mellettem.

Nem tudhatom, ám de érzem,

Így hát nincsen mitől félnem.

•  - Csak képzelődsz balga ember,

  Minden szavad sivár közhely.

Hogyha itt van, adjon jelet,

De ki nincs itt, nem tesz ilyet.

/Vajon érkezik majd jel? Kiderül a folytatásból../