Perc-szerelmek

Khaos•  2012. december 6. 14:17

86

katasztrófa vagy csak egy út
a változás felé,
ez is afféle nézőponti kérdés
voltak kapaszkodó szavak, de
végül mégis belefulladtam
szemeid csarnokvizébe,
a test visszhangzik a lélek felett
ilyen az isteni térgeometria,
most krisztus vérétől vörös a hajnal
s csak fejben játszom le a végzetet
épp három heti adag, hogy magamba
szívjak egy új lelket, de az út
hosszú és megannyi víz
is kevés a tisztuláshoz
csak az idő mossa le
az ítéletet

Khaos•  2012. december 6. 14:16

Felhúztál...

...bárhonnan is indítjuk a lendkerekes autó
sosem marad fenn az asztalon,
a gyerek tönkreteszi a játékait
vagy túlvigyázza, de akkor meg kiutálják
az egyik ribanc akar lenni
persze csak az ajtón innen,
az utcán hitről papol és még a kezét sem...
a másik meg királylány,
az esőtől is olvadó nádmelasz
de van, hogy széplelkű a strici s néha
a királyfi is megostorozza a lovát
lélekölő játszmák az úton,
a sarki fényben mindig találkoznak
a hangulatok, megszokott jelenés
megfáradt szerelmek fölött

Khaos•  2010. december 1. 21:01

"Körlevél"

Távolságot tartasz,
mit neked holmi
száz kilométerek,
tornyokat emelsz
és onnan lövöd ki
mérgezett nyilaidat,
míg én védtelenül
csak várok,
hogy elkezdhessem falaid
rombolását,
ám kezemben
illúzióvá válik
a holnap,
hisz nem hiszed
szavaim,
így egyetlen fegyverem
hasztalan,
hogy megértsd,

nem legyőzni akarlak.

Khaos•  2010. május 6. 13:51

Dyalóg

Mert kékeszöld, mint a hatalmas óceán
én elmerülnék benne minden délután.
A nap is szereti, cirógatja szépen
bár fájdalmat talál, odalent a mélyben.
De nem illik bánat, ilyen angyalkához
arcára e pár sor, talán mosolykát hoz.
Na és a "környezet", áldva minden jóval
hát szeretgetem most, de sajnos csak szóval.
Formás dombok, szirtek, hívogató partok
vágyom, hogy ott legyek, immár attól tartok.
Persze ez csak álom, hisz másé már e táj
de csodálni lehet, bár tudom több nem jár.
Így csak azt kívánom, derüljön ki az ég
s boldogság töltse meg a gyönyörű szemét.

Khaos•  2010. május 4. 21:14

Miért szeret-ő?

Vörös volt és megnyerő,
kire azt mondod: Ím a nő!
Csupa báj és kellem,
hozzá egy kedves jellem.
Minden téren otthon lévő
és szívvel kedvedre tévő.
Meggyötör vagy megbabonáz,
éppen mi az, amire vágysz.
Karjaiban futó idő,
jelzi milyen jó szerető.
De ha letelt időd végleg,
fizetni kell, hisz ez a lényeg.
Olcsón drága nő, ma mást nem kérek,
de hozzád biztos visszatérek.