Délidőnek árnyékában

mantra•  2014. szeptember 2. 16:35

Kijelölt utamat járom,
nem tudom, mit hoz a holnap,
ez már nem az én világom,
talán... soha nem is volt az.
Nem tudom, én távolodok-e jobban,
vagy az élet távolodik tőlem,
vagy a mindenség
állított akadályt előttem.
Elengedem a külvilágot,
nincs szükségem rá,
ki szeretett... az is bántott,
s nincs magyarázat rá,
amerre tartok,
egyedül megyek,
nem jön velem senki,
de nem is lehet.
Integet a múlt,
s a jövő... oly távoli,
s, ha szól az Úr,
hívó szavát
nem lehet
nem meghallani...

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

mantra2014. szeptember 4. 14:41

Erika49, Mamamaci40, Kicsikinga köszönöm, hogy itt voltatok!
Skary talán mindenki érez hasonlót időnként, de nem mindegy, milyen hosszan! :(
Pepo, ha az én világom lett volna, hidd el, ma is érezném a jó oldalát!
Csillogo, az akadály nem mindig megoldható, főleg, ha máson múlik, és így csak az időnk fogy, haszontalanul. Puszillak Marika
Nektek is köszönöm, hogy benéztek hozzám! :)

Kicsikinga2014. szeptember 3. 15:44

De szépet írtál!

Mamamaci402014. szeptember 3. 11:49

brummos, most nagyon átérzem:)

csillogo2014. szeptember 2. 21:10

Az akadályokat megoldásra váró feladatnak is nevezhetjük... többször is nekifutunk és közben fáradunk és fogy az időnk, de egyszer helyére kerülünk, ( bizonyára ) hisz: "ha szól az Úr,
hívó szavát
nem lehet
nem meghallani... "
én most a szép verseidre fókuszálok, mert vannak!:)
Minden jót kedves Mantra!

pepo2014. szeptember 2. 19:32

Kijelölt utamat járom,
nem tudom, mit hoz a holnap,
ez már nem az én világom,
talán... soha nem is volt az. dehogynem...

BakosErika2014. szeptember 2. 18:29

Nem tudom, én távolodok-e jobban,
vagy az élet távolodik tőlem,
vagy a mindenség
állított akadályt előttem....

Átérezhető, jó vers.
Szeretettel gratulálok.

skary2014. szeptember 2. 18:21

tod én mostanában úgy érzem én távolodok mindentől és mindenkitől.....