krammer blogja
Múlt-Jövő kapcsolat
Jövőt festeni csak a Múlt ismeretével lehet a Mának ecsetjével. E három idő mindig összefonódik. Spirálisan ismétli egyik a másikat. Ma mégis úgy érzem, mintha a magyar nemzet elfelejtette volna történelmét, pedig néhány esemény kísérteties hasonlóságot mutat, s nem csak önmagukhoz képest, hanem a mai fejleményekhez viszonyítva is! A Nyugat ismét elfordult tőlünk, mint tette azt 1848-ban, 1956-ban, vagy régebben a II. Pozsonyi csata idejében. Ismét ellenünk vonul, mint tette azt 907-ben, 1526-ban, vagy az I-II. világháborúban. Ismét kihasznál minket, mint István, vagy a kommunizmus idejében! A Nyugat használ minket primitív, mocskolódó kampányaihoz, de mégis kereskednek velünk, s készségesen kínálják "kedvezőbbnél-kedvezőbb" hiteleiket. Begyűjtik a tagsági díjat, majd azt a pénzt, amit azért adnak, mert befizettük amit bekellett, számonkérnek és vádaskodnak. Mindezt persze a magyarnak rosszat akaró magyar, a valóságtól elrugaszkodott kijelentésekkel dícséri, és aki nem osztja véleményét leköpi, lejáratja, meghurcolja! Mindenki elmebeteg csak ő maga nem!
Úgy vélem csak egyetlen kérdést kéne feltenni: kinek áll érdekében? Erre kell a választ keresni, így megérthetjük végre a Múltat!Szeretlek
Elfogytak a szavak,
De suttogom halkan,Hogy tisztán értsd: halkan;Szerelmem még maradt!Szeretlek reggel,Szeretlek este,Szeretlek mindenhol,Szeretlek mindenhogy!
Nincs több szó, mit mondhatnék.Érzed, ha majd hozzádérÚjra megfáradt szívem,Újra ölellek híven!
Megszeretni Téged egy pillanat,Lágy tavasz kedves, finom illata.Veled az élet nem elég:Töltsük együtt minden percét!
Egyedül
Az ember hamar rájön, ha egyedül van, az mennyire megváltoztatja. Egy mássá válik.
Akikkel együtt volt a magány előtt, azokból egy darabot áttesz magának.
A lelküknek egy darabját magánál tartja. Elkezdi a szokásait használni. Mindezt
azért, hogy úgy érezze: nincs egyedül. Akaratom és szívem heves tiltakozása ellenére
a lelkem gyűjtögetni kezdte a lélek-darabokat. Egyedül maradtam egy olyan helyen,
ahol a farkastörvényeket igyekeznek - néha sikertelenül - használni! Nincs kinek elmondani
a bánatot, ezért a lelkem másik utat kezdett keresni. Megoldja a problémát.
De mivel semmi sem tart örökké, előbb-utóbb ennek is vége lesz!
Nyilt levél fiamnak!
Mit is írjak neked fiam? Olyat, amiből érzed a fájdalmat és bút, melyet én érzek. Mivel még nagyon kicsi vagy, bármiről bármit írhatok.
Drága fiam! Ha ezt olvasod majd, én már vagy meghaltam, vagy országunk határát kell fegyverrel védenem az emberártól! Fájdalmam majd a te fájdalmad is lesz és átérzed, amit én érzek most!
Megváltozott világ
Megváltozott a világ ez időben,
Hidegháború papíron ért véget.
Világháborúk helyett csak kisebb ölések,
Népek szívébe demokráciát döfének.
A gyilkolás a divat máma,
A törvények, mint súlyos málha.
Tízmilliók éhezve csak semmit űznek,
Néhányan tízmilliókat sebbe fűznek.
Hol van már a szép világ,
A megszentelt fény-irány?
Beteggé tette az embert a méreg,
Megtapos ölébe hulló, szent képet.
Érvelnek a bűnösök mellett,
Hallgatnak az igazak ellen.
Fegyvereznek Isteneket,
Gerjesztenek ingereket!
Egyetlen gombot nyomnak meg,
Törli számodat a rendszer.
Az átmosott, sorjázott agyadban
Nem marad semmilyen kép magadnak!