Megadott szavakból

hopihe33•  2011. április 19. 11:39

Sz.Szécsényi Barbara

Megadott szavakból

 

 szabad szél szárnyalása kelti

lomha téli álmom
egy könnyed délutánon
már tavasz-csók derül
és hályogszürke emlék
hanyatlik a kőre
mozdulatlan ölbe
vágyam szenderül
 lehullt szirmokon át
elindulok én is -
amíg fut az út,
míg kísérnek a fák

 Amott pipacsok -
itt ólomszürkékre látsz.
Atomjaimra tép
a csattogó kerék zaja
odaát csönd lakik -
majd átevez.


Öreg fának zsenge ága
voltam, s ma
görcs vagyok
a világ derekán.
Percek tétováznak bennem
és ökörnyál-gubancok
béklyózzák léptem.
A magány hív magához:
- ideértem. 


Az irkán betűim csorognak:
 rajzolok hidat, felhőt.
Téged, ki forrásvizem vagy
s magam melléd -
szomjazó didergőt.
Nézz rám szelíden
ne sújtson szavad,
mint kalapácsütés
- csak üss magadba -
ahogy szöget a falba szokták;
erősen tarts kezedben
szögezz magadhoz
oda - Hozzád.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

hopihe332011. április 19. 14:34

Másfél év kihagyás után én is csak az osszel jottem vissza,de tobbé el nem megyek :))))
Nem kedves vagyok,csak oszinte:)))

versike2011. április 19. 14:24

Óóó, én még ''új'' vagyok

Hozzátok képest, csak a múlt ősszel regisztráltam...

Köszönöm, nagyon kedves vagy.. :))

hopihe332011. április 19. 14:16

Attila!

Barbara és még páran,régi kedvenceim évek óta,mióta eloszor'' tettem be a lábam''Poetre :)
Nagyon szeretem az O irásait is,ahogy sok új ismerosomét is,koztuk a tieiddel :))))))

versike2011. április 19. 13:52

Barbara versei

nekem is a kedvenceim közé tartoznak...
Jó választás volt, Timi! :))

Nyikita2011. április 19. 11:51

http://www.youtube.com/watch?v=z_yybeVQa Ek&feature=related
:-)