Idők

Attila_the_hun•  2020. január 15. 21:10

Sötétben a rózsa is fekete

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

anderszkor2020. január 17. 15:29

@Attila_the_hun: az Összeomlás arra jó példa, hogyan képesek az emberek különbözőképpen értelmezni az eseményeket illetve, hogy az egymásra épülő 'incidensek' hatása hogyan gyűlik fel az emberben. Ha csak egy-egy eleme történt volna meg a főhőssel, akkor nem ilyen lenne a vége és nem lenne ez a film sem :)

A film megmutatja kicsiben és tömören, hogy hogyan rakódnak az események egymásra az ember élete során. Ha legközelebb olyan dolgot, eseményt látsz, ami szerinted nem civilizált, gondolj arra, hogy ott is megvolt egy ilyen összeomlás, annak is van valamilyen oka, ami a közel vagy távol múltra vezethető vissza és megmagyarázza az aktuális történést. Persze, aki törvényt sért, annak bűnhődnie kell. Ha pedig megkapta a megérdemelt büntetését, le is zárható az ügy. Felesleges azon agyalni, hogy mennyire nem szép, amit tett. Egyszerűen nem érdemes sok gondolatot pazarolni rá.

Az nem meglepő, hogy kapcsolat van a jólét és a bűnözési arányok között. Az fél a törvénytől, akinek van mit veszítenie (akár anyagiak, akár jó hírnév szempontjából) . A filmben is látszik, hogy ha nincs veszíteni valód, akkor nem igazán érdekel, hogy mit szabad és mit nem, mik a társadalmi elvárások veled (az egyénnel) szemben. Ha szigorúbbak lennének a törvények (pl. a legkisebb törvénysértésért is halál járna), akkor csökkennének a bűncselekmények, de nem szűnnének meg az biztos, mert lehet olyan helyzet, hogy az élet elvesztése sem riaszt vissza valakit, mert sokkal rosszabb élnie bizonyos körülmények között.

Viszont azt sem lehet állítani, hogy a törvény betartásához szükség van egy bizonyos intelligencia szintre vagy egy bizonyos anyagi jólétre, hiszen akad bőven intelligens és gazdag törvénysértő is. Más jellegűek ugyan a törvénysértések, de akkor is vannak szabályszegések. Mert a törvények, szabályok mindig valamilyen korlátot jelentenek. Bizonyos esetekben ezek a korlátok érthetőek és egyértelműen helyénvalóak, bizonyos esetekben pedig az egyén nem így értelmezi, aránytalannak tartja.

Azt, hogy mennyire érett egy társadalom nem a törvénysértéseken lehet lemérni, hanem hogy mennyi olyan dolgot nem tesznek meg az emberek, amelyekkel törvényt ugyan nem sértenek, de másokat korlátoznak valamilyen szempontból.

Egy ilyen ideális társadalomban törvényekre sem lenne szükség. A jó hír, hogy idővel az emberiség is el fog jutni erre a szintre.

Valamelyik idősíkban :)

Attila_the_hun2020. január 17. 11:10

@anderszkor: A háború valóban az egyik legszélsőségesebb helyzet. Ott az ember, te vagy én, a családja érdekében ha kell, embert is öl. De ezer és ezer hasonló helyzet alakulhat ki békeidőben is. Kiváló példa erre Michael Douglas egyik legjobb filmje az Összeomlás.
Egy jó barátom Osztályvezető főnyomozó a helyi rendőrségen. Sokat volt már továbbképzésen, kurzuson. Érdekes dolgokról szoktunk beszélgetni sör-bor-whisky mellett. Egy társadalomban, nem az miatt békés a legtöbb ember mert az akar lenni, hanem az miatt mert igenis fél a törvény általi büntetéstől. Ha egy társadalomban nem lenne a törvény, a béke is lehetetlen lenne. Fosztogatna-rabolna a legtöbb ember. Ez ijesztő dolog, és a téma valóban foglalkoztat engem. A fejlett, fogyasztói társadalmakban, illetve közöttük vajon miért van általános béke? Ha valaki útnak indul moziba, színházba, bevásárlóközpontba, egy Poet találkozóra, útközben vagy a célállomáson miért nem rabolják ki senki, miért nem akarja megerőszakolni senki? Statisztikai adat, hogy egy település minél gazdagabb, annál kevesebb ott a helyi bűncselekmény, illetve a szabálysértés. Még a közlekedési szabálysértés is kevesebb. Hihetetlen, de még az emberek közlekedési morálján is látszik az általános jólét.
Ha 1000 év múlva teljes világbéke lesz, és senki nem bánt senkit az utcán, akkor az minek lesz betudható? Az ember változik, vagy, csak a körülmények lesznek lényegesen komfortosabbak? Abban biztos vagyok, hogy precíz, logikusan felépített mindenki számára előnyös társadalmi rendszer, jótékony hatással bír a civilizáltság gyakorlására. Könnyen meglehet, hogy az egyéni szellemi fejlődés, lényegesen lassabb folyamat és jóval lemarad a globális társadalmi rendszerfejlődés mögött. Meglehet, hogy, csak az utóbbi katalizátor hatásának köszönhető az ember egyéni civilizálódása.

anderszkor2020. január 16. 22:44

@Attila_the_hun: a háború valóban szélsőséges helyzet. De biztosan megtelik legalább egy polc olyan könyvekkel, ahol az ember ember marad olyan helyzetben is.

Az persze megint más kérdés, hogy ki mit tekint háborúhoz hasonló szélsőséges helyzetnek. Viszont az már egyénfüggő, hogy ki mitől érzi veszélyben az életét békeidőben. Van, akinek elég, ha meglát másokat szivárvány színű zászló alatt sétálni.

Nem vonom kétségbe, hogy ha az ember veszélyben érzi magát, akkor az ösztönöknek engedi át a kormányt. Csak arra próbálok rámutatni, hogy a vészhelyzet értelmezése nem egységes és nem is mindig indokolt (kívülről) annak értelmezni. Ezért lehetséges, hogy ugyanazt a helyzetet mindenki máshogyan értelmezi, minősíti. Vagyis (a valódi életveszélytől eltekintve, ami szerencsére napjainkban egyre kevésbé fordul elő) nem a helyzet, hanem annak az értelmezése az oka annak, hogy az emberek fekete rózsát látnak. Máshogyan megfogalmazva, gyakrabban mint nem az emberek maguk választják/értelmezik a sötétséget/sötétségnek. De szerencsére nem mindenki vagy nem annyian, hogy egy általános érvényű aforizmával el lehessen intézni.

Nem lehet nem észrevenni, hogy téged foglalkoztat ez a téma (ez legalább a második tömören általánosított ilyen jellegű megfogalmazásod). Pedig nincs háború.

Attila_the_hun2020. január 16. 20:48

@anderszkor: Könyvtárakat töltöttek olyan irodalmi könyvekkel, melyek a háborúkban viselkedő katonák és közemberek elállatosodását mutatja be. Szélsőséges helyzetben majdnem mindenki lemegy kutyába.

anderszkor2020. január 16. 00:36

@Attila_the_hun: úgy gondolod, hogy a kihívások, nehéz helyzetek, problémák mindenkiből a negatívumot hozzák ki? Nem rég írta valaki, hogy akkor érzi jól magát, ha van miből talpra állnia. Ha viszont úgy gondolod, hogy a negatívum pozitív dolgot is eredményezhet, akkor így pontosabb lehet az aforizma:
Van, akinek sötétben a rózsa is fekete.

Attila_the_hun2020. január 15. 23:23

@anderszkor: Nem a rózsa a lényeg.

Sötét időkben mutatja meg a valódi arcát az ember.

Mersinho2020. január 15. 22:04

Tényleg.......

anderszkor2020. január 15. 22:00

Hatással van-e a megvilágítás (vagy a hiánya) a rózsára? Nincs. A megfigyelőre? Attól függ, hogyan értékeli a látottakat. Fekete rózsát lát vagy egy rózsát a sötétben?

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom