mezeimarianna blogja-dalok

mezeimarianna•  2011. február 28. 05:12

Nem minden...

nem minden álom
válik valóra
mégis gyakran
álmodunk
hisszük,hogy egyszer
eljön majd az óra
mikor csak jóra,
szépre ébredünk

vagy megyünk, s csendben
beállunk a sorba
tesszük a dolgunk
feladva álmunkat
és sírunk némán
hallgatunk a szóra
ami belülről
ad irányokat

nem minden igaz
amit annak látunk
vannak remények
történnek csodák
nem minden ember
születik gazdagnak
ám a szegény is
épít palotát

és elalszunk lassan
magunkból kilépve
ismerjük, tudjuk meg
hogyan tovább
és visszatérve
indulunk el újra
hisszük,hogy várnak
várnak odaát

Budapest 2011. január 17.

mezeimarianna•  2011. február 28. 05:09

Hűség - dal

az én házam
ütött-kopott
nincs rajta cserép
oldalában
be-be kukkant
vendégként a szél
nincsen aki
megfoldozza
házam falát
betapassza
tetejére
nem kerül már
soha új fedél
szegény vagyok
szegény vagyok
jaj nagyon szegény

fáj a szívem
nagyon sajog
nincs benne remény
elrabolta
a szerelem
beteg lettem én
nincsen aki
megygógyítsa
vigasztalja,
beforrassza
enyhítse a
sosem szűnő
fájó lüktetést
szegény vagyok
szegény vagyok
jaj nagyon szegény

szegény vagyok
nincsen pénzem
miből megvegyem
kenyeremet
s adósságom
is elrendezzem
szegény vagyok
semmim sincsen
csak a fájó
árva szívem
ami mindig
érted dobban
Hazám teérted
akármilyen
is a sorsom
sosem hagylak el

Budapest 2011. január 16.

mezeimarianna•  2011. február 28. 05:04

Hogyha újra tavasz lenne...

hogyha újra tavasz lenne
megjönne a kedvem
megmártózni belenézve
a két szép szemedbe
napsugárban kergetőzni
átölelni lágyan
elmerülve sóhajtozni
egy kis boldogságban

hogyha újra tavasz lenne
hinnék a csodákban
amerre mégy arra mennék
követnélek bátran
elbújnék én veled messze
hol senki sem láthat
nem adnálak soha többé
soha többé másnak

hogyha újra tavasz lenne
újra kizöldülne
hej a szívem az én szívem
de nagyon örülne
nem vágynék én soha nyárra
télre és szép őszre
mindig csak a tied lennék
tiéd csak örökre

Budapest 2011. január 9.

mezeimarianna•  2011. február 28. 05:02

Kincset találtam...

kincset találtam
drágakőt
ott lenn valahol
a föld mélyében
tisztán és szépen
csillogott
megláttam magam
a közepében

tökéletes volt
ragyogott
elveszni vágytam
a belsejében
mert erőt adott
bevonzott
fénye fényt adott
a sötétségben

kincset találtam
drágakőt
elvesztem érzem
elvesztem érzem
szeretem őt mint
magamat
s meghalnék érte
meghalnék érte

Budapest 2011. január 6.

mezeimarianna•  2011. február 28. 05:00

Szeretem, ha...

szeretem ha mosolyogsz
olyankor kisüt a Nap
minden felhő elvonul
s lelkem szárnyra kap

szeretem, ha mosolyogsz
olyankor boldog vagyok
nem kergetnek álmok csak vágyak
amik feléd húznak s én indulok

ref.:mert mikor mosolyod látom
te vagy a legszebb nekem
a szívem lángra lobban
tüze az égig emel

mert mosolyodban látom a csillagokat
ragyogásában a messzeséget
és olyan jó, hogy vagy, hogy velem vagy,
s hogy elveszhetek e mindenségben

szeretem, ha mosolyogsz
s közben lágyan ölelsz
amikor tested a testemhez ér
és itt érezlek egészen közel 

mert mosolyodban látom a csillagokat
ragyogásában a mindenséget
és olyan jó hogy vagy,hogy velem vagy,
s hogy elveszhetek e mindenségben

Budapest 2011.január 2.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom