Lca blogja

Először aggódtam !!! Megdermedtem !!!
Folyton azt gondoltam, hogy nem tudok élni nélküled,
ha nem vagy mellettem !
Oly sok éjszakát azzal töltöttem,
Hogy ültem és vártalak ,hogy eljössz hozzám.
Titokban sírtam s csak vártam és vártam !!!
Megerősödtem !!!
Megtanultam, úgy élni, hogy csak
gondolataimban, az érzéseimben vagy itt velem !
És te eljöttél kedvesem egy magányos éjszakán hozzám !
Beleptél az életembe és itt találtál , reám találtál !
Azzal az édes nézéseddel a szemedben a molyoddal az arcodon !
S édes angyali hangoddal ,melyet csak álmaimban láthattam hallhattam , oly sok magányos éjszakámon !
SZERETLEK !
Ha tudtam volna, hogy valóban eljössz Örökre hozzám,
Soha sem aggódtam volna ! Vártalak oly sok sötét szomorú könnyes rideg, hideg magányos éjszakán ! De most már a szerelmed ragyog a szívem helyén mint a tiszta arany, s ontja reád életemnek szerelmes drága kincsét, napsugarát ,vágyát kedvesem !
ÖRÖKRE SZERETLEK Marikám Édesem Téged ! CICÁM !

Egy igaz történet Luciferről ! ( Est hajnal csillaga ! )

Egyszer, nagyon-nagyon régen, amikor a Föld éppen csak elkészült,
és úgy ragyogott, mint egy újszülött csillag, az Úr végigsétált
zöld dombjain és völgyein, és szeretettel nézett teremtményeire.
Elnézte az állatokat és a madarakat,
zöld dombjain és völgyein, és szeretettel nézett teremtményeire.
Elnézte az állatokat és a madarakat,
a fákat és a virágokat, a tengereket és a hegyeket,
aztán elnézte az embereket...
És szerette mindegyiküket, és azok is szerették őt.
De egy rövid idő után elszomorodott az Úr, és az angyalok, akik körülötte voltak, aggodalmasan kérdezték, miért könnyezik.
Ő pedig mondá:
"Elnéztem az embert, és láttam az irántam való szeretetét,
de ez a szeretet csak azért van,
mert én vagyok az egyedüli, akiről tudomása van.
Azért szeret, mert nincsen más, akit szerethessen.
Szabad akaratot szándékozom adni neki, hogy szerethessen,
amikor akarja, és így tudjam, hogy ha egy ember azt mondja:
"Szeretem az Urat"
ez azért van, mert úgy döntött, engem szeret.
Ahhoz pedig, hogy ez így legyen, kell lennie valakinek, aki ellenkezni fog
Velem, és arra kísérti az embert, hogy megtagadjon Engem azért,
hogy mindenki a saját szabad akaratából dönthesse el,
egyedül hozzám fordul-e.
Szóljatok ti, angyalok, melyikőtök tenné meg ezt az irántam való szeretetből,
ki hagyná el színemet az idők végezetéig?
Ki tagadna meg engem
és kísérelné meg az embert velem szembefordítani azért,
hogy az a saját szívében dönthesse el, kit akar szolgálni?"
Akkor az angyalok mind elfordították orcáikat és könnyeztek,
az Úr pedig közéjük lépett, és mindegyiküket megkérdezte:
"Megtennéd ezt Értem?
Ki szállna szembe velem a kedvemért
és űzetne ki a mennyek országából? Ki?"
De azok csak könnyeztek és mondták:
"Én nem, óh Uram, én nem. Ne kérd ezt tőlem!" - és elfordultak.
Az Úr pedig leült a legmagasabb hegy csúcsára,
és bánat töltötte el a szívét.
És akkor odament Hozzá a fény urainak legragyogóbbja, szívének legszeretettebbje, Lucifer, az arkangyal, akinek neve:
"Aki a fényt hozza"
A hatalmas arkangyal letérdelt az Úr elé, kezét az ő kezébe téve könnyezett,
és könnyein át felajánlotta az Úrnak önnön kiűzetését a mennyek országából,
és az ember megkísértését az idők végezetéig,
hogy az megismerhesse a szabad akaratot.
"Hát nincs senki más, aki megtenné ezt Értem?" - kérdezte az Úr.
"Csak te volnál az, szerettem? El kell, hogy veszítselek örök időkre?"
És az angyalok egyike sem válaszolt.
Akkor felállt az Úr, és kihirdette ítéletét, hogy Lucifer űzessék ki a mennyek országából, és legyen száműzve örök időkre azért,
hogy elcsábítsa az embert Istentől,
és így az megismerhesse a szabad akaratot.
Aztán így szólt Luciferhez:
"És az ember becsméreljen téged, és vessen árnyat a te ragyogásodra,
És ne ismerje fel annak valódiságát. És neked meg kell kísértened
minden férfit és nőt, bizony mondom, még azt az Egyet is, akit a nevemben küldök közéjük. Meg kell kísértened, és senki, csak a bölcsek legbölcsebbje tudjon erről az áldozatról!
De hogy megkönnyítsem szenvedésedet, teljesítem egy kívánságodat."
"Mi legyen az?"
Akkor Lucifer, a hajnali csillag még egyszer utoljára felnézett az Úr megismerhetetlen arcára, és azt kérte, hogy valahányszor egy ember elfordul tőle, és Istenhez fordul, engedtessék meg neki, hogy egy óra hosszára ott állhasson a mennyek kapuja előtt, és hallgathassa, hogyan énekelnek testvérei az Úr trónja előtt.
És megkapta az engedélyt.
Akkor Lucifer búcsút vett testvéreitől.
A sötét szemű Uriel, az ezüstszárnyú Gábriel és a gyöngéd Raffael könnyezték és átölelték őt. Azután Michael, a harcos angyal feladata feletti kétségbeesésében hangosan felkiáltva
megragadta Lucifert, és messzire elhajította őt az Úr színe elől.
És a Föld akkor legmagasabb hegyéről egy álló nap és egy éjjel zuhant ő, útjában fényesen ragyogva, mint egy hullócsillag.
És azon ősi nap óta állja az Úrnak adott szavát,
és kísérti az embert az Úr ellenében.
De valahányszor azok megtagadják őt, egy kurta órára ott ül,
mint egy fekete szikla a mennyek kapuja előtt,
és testvérei odagyűlnek a kapuhoz és énekelnek neki...

Egy kőműves baleseti jegyzőkönyve !

Tisztelt Uram,

A baleseti jegyzőkönyv 3. rovatába írott válaszommal ("A baleset oka: átgondolatlan tervezés") kapcsolatos, a részletek iránt érdeklődő levelére válaszul, az alábbi - remélem kielégítő - leírást áll módomban közölni.
Kőművesként dolgozom. A baleset napján egyedül dolgoztam egy hatemeletes épület tetején. Amikor munkámat befejeztem, láttam, hogy valamennyi (utólag lemérve mintegy 110 kg-nyi) tégla megmaradt. Úgy döntöttem, hogy a téglákat nem fogom kis részletekben kézben lehordani, hanem a 6. emelet magasságában az épület oldalára szerelt (teherszállításra szolgaló) csigával eresztem le. A csiga kötelet a földszinten kikötöttem, felmentem a tetőre, a kötél végén levő ládát oldalra húztam és megraktam téglával. Ezután ismét lementem a földszintre, eloldoztam a kötelet és erősen szorítottam, hogy lassan le- eresszem a 110 kg-nyi téglát.
A baleseti jegyzőkönyvből megállapíthatta, hogy az én testsúlyom 84 kg. Meglepetésemben -- amelyet az okozott, hogy hirtelen elemelkedtem a földről -- elveszítettem lélekjelenlétemet és elmulasztottam elengedni a kötelet. Így aztán, nem is kell mondanom, nagy sebességgel emelkedni kezdtem az épület oldala mentén. Körülbelül a 3. emelet magasságában találkoztam a téglákkal megrakott ládával, amely jelentős sebességgel tartott lefelé. Ez a magyarázata a koponyatörésnek, kisebb zúzódásoknak és a törött kulcscsontnak, amit a baleseti jegyzőkönyvben már leírtam. Alig lassulva folytattam emelkedésemet, egészen addig, amíg jobb kezem ujjai két ízület mélységben megakadtak a 2. bekezdésben említett csigában. Szerencsére ekkorra már visszanyertem lélekjelenlétemet, és a belém hasító fájdalmak ellenére erősen tartottam a kötelet. Körülbelül ezzel egy időben a téglákkal megrakott láda a földbe csapódott és az ütődés erejétől a láda alja kiszakadt. Ekkor, megszabadulva a téglák súlyától a láda már mindössze 23 kg-ot nyomott. Hagy emlékeztessem ismét testsúlyomra (2. bekezdés).
Ahogy bizonyára elképzeli, gyorsan zuhanni kezdtem az epület fala mentén. Körülbelül a 3. emelet magasságában találkoztam a felfelé tartó ládával. Ennek számlájára írható a két törött bokám és néhány fogam, valamint a lábaim és altestem súlyos hasított sérülései. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a ládával való találkozás annyit fékezett zuhanásomon, hogy amikor végül a téglahalomra estem, mindössze három gerinccsigolyám roppant össze. Azonban ahogy a téglahalom tetején, iszonyú fájdalmak közepette, mozgásképtelenül feküdtem és láttam a felettem hat emelet magasságban himbálódzó ládaroncsot, ismét elveszítettem józan ítélőképességemet és elengedtem a kötelet. Azok a falécek és szálkák tehát, melyeket utólag a tüdőmből és a gyomromból operáltak ki, tulajdonképpen a rám zuhanó láda maradványai voltak.

Tisztelettel: Kiss Elemér kőműves

Nagyon sok mindent tudok mert minden érdekel . Ha valamit nem tudok veszem a fáradságot és utána nézek tanulok. Nem szégyenlem ,hogy nem vagyok mindentudó s tudom olyan soha sem lehetek . Nem is akarok mindentudó lenni mert akkor Én lennék a világ legöregebb embere . Olyan vagyok mint egy gyerek tele tudás vággyal. Nem tudom miért vagyok ilyen. Kis gyermekként belépek egy hatalmas könyvtárba . Minden kérdésemre itt van a válasz,de hol is kezdjem ,hol is keressem ? Azt hiszem én vagyok Einstein után a 2 ember aki vallásos hitetlen! Ez egy új vallás lenne nem hiszem ,de biztos lesz valaki aki alapít belőle egy új vallást. Nem hiszek a személyes Istenben ha van bennem valami ami vallásosnak nevezhető az a világ csodálata .Számomra elképzelhetetlen egy olyan IGAZSÁGOS Isten aki jutalmaz és büntet mert az ember szükségleteit külső és belső szükségleteik határozzák meg .Egy ember viselkedése nagyon sok mindentől függ. Nem lehet senkit beskatulyázni. Az ember nem tehető felelőssé jobban, mint amennyire egy élettelen tárgy felelős azokért a mozgásokért, amelyeket végez. Egy ember erkölcsi magatartása rokonszenven, neveltetésen, szociális kapcsolatokon és szükségszerűségeken kell, hogy alapuljon; semmi vallásos alap nem szükséges. De jó ha van, mert nem vagyunk egyformák és egyes emberek azért ,hogy megszerezzenek birtokoljanak valamit képesek mindenen és mindenkin áttaposni. Ezért jónak tartom a tíz parancsolatot ! Kellenek a törvények ! De senki nem állhat a törvények felett !
Sem Isten sem ember ! Sajnos ez ma , nem mindenkire vonatkozik !Nem az Istenre gondoltam ! Lca 2016.04.09.