Időtengelyek

2.

Mit tudhatunk a hét éves időtartamról? Dán 9,27: "És egy héten át sokakkal megerősíti a szövetséget, de a hét felén véget vet a véres áldozatnak, és útálatosságok szárnyán pusztít, a míg az enyészet és a mi elhatároztatott, a pusztítóra szakad."
Ugyanerről Máté evangéliumában így szól (Mt 24, 14-16): "És az Isten országának ez az evangyélioma hirdettetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és akkor jő el a vég. Mikor azért látjátok majd, hogy az a pusztító utálatosság, a melyről Dániel próféta szólott, ott áll a szent helyen (a ki olvassa, értse meg): Akkor a kik Júdeában lesznek, fussanak a hegyekre..."
Összegezve az olvasottakat felépül a jeruzsálemi templom, miközben folytonosan hirdetik az evangéliumot. A hét év közepén azonban meggyalázzák a szent helyet, és véget vetnek az áldozatnak. Ez a gyalázat nem pont a hét év felén történik, hanem harminc nappal korábban. Erről szintén Dániel próféta ír könyve végén (Dán 12,11): "És az időtől fogva, hogy elvétetik a mindennapi áldozat, és feltétetik a pusztító utálatosság, ezerkétszáz és kilenczven nap lesz."
A hét év második fele a nagy nyomorúság, amiről hétszer tesz említést a Biblia. Ezeket megtalálhatjuk a mellékletben. Rá kell mutatni arra, hogy a Napba öltözött asszony a megtérő zsidóság megfelelője, és így azonos a 144000 elpecsételttel (Jel 7, 1-8).A pusztító utálatosság felállítása utáni harminc nap alatt a zsidóság többsége Krisztusé lesz. Nekik nem kell végigszenvedni a nagy nyomorúságot, hanem elrejtetnek a pusztába erre az 1260 napra. A két tanúbizonyság feltámadásával egy napon a megjelenő Krisztushoz ragadtatnak a Sion hegyére (Jel 14,1-5). "Ezek áron vétettek meg az emberek közül Istennek és a Báránynak zsengéiül." (Jel 14,4)
Ha ők a zsengék, kik az aratás?
Itt meg kell állni, és ki kell javítani egy tévedést, ami teljesen elfogadottá vált. Sok hívő úgy gondolja, hogy az Elragadtatás megelőzi a nagy nyomorúságot. Ez nem így van. Az Elragadtatás az aratás! A hét év lejárta után következik be.