Időrend

8.


Az otthagyottak számára új időszámítás kezdődik. Krisztus eljött a felhőkig, de nem lépett a földre. Nincs messze viszont az idő és megérkezik. Szomorúan olvassa az ember, hogy ekkora csoda után, mint az Elragadtatás, nem roskad össze az antikrisztusi rendszer. Mennyi gonoszságot követhettek el, ha nem túlzás az utolsó hét csapás. Jézus azt mondta, szeresd ellenségedet. Most mégis végigsöpör a Földön a bosszú.
Kelések, vérré váló víz, tűző napsütés, sötétség, földrengés, jégeső...
Mégis a fenevad a jeruzsálemi csatára hatalmas sereget tud összegyűjteni. (A köztudatban ez az összecsapás armageddoni csataként jelenik meg, de ez tévedés. Armageddonnál gyülekeznek a sátáni seregek (Jel 16,16), ám az ütközet nem itt, hanem Jeruzsálemnél lesz (Jel 14,20; 19,15).)

Amíg az angyalok kitöltik poharaikat, addig az elragadtatott sereg a Mennyben várakozik. A jeruzsálemi csata előtt azonban bekövetkezik a Bárány menyegzője. Miért ekkor? Miért nem a csata után? Miért nem történt már korábban, a hét pohár előtt?
Elgondolkodtam ezen... A mennyei seregek egy biztosan győztes csata előtt állnak. Teljes győzelmet fognak aratni. Hogyan van kedvük ezelőtt ünnepelni?
A háborúk, a kersztényüldözés alatt olyan mérvű lehetett a gyűlölet, ami minden képzeletet felülmúl. Erre fel kell készíteni az embereket. Most a legtöbb tanító azt mondja: elragadtattok a Nagy Nyomorúság előtt. Mi van akkor, ha ez nem igaz, és az itt leírtak alapján történnek a dolgok? Jobb szakítani még időben a tévedéssel. Remélem, Isten segíti ezt az óraátállítást! Jézus első eljövetele meglepetésként érte a papi rendet, pedig  ki lehetett volna számítani az érkezését! Senki nem számította ki. Vajon mi vár erre a tanításra? Leváltja a tévedést? Vagy nem? Rossz elképzelés szerint várja a Gyülekezet az Urát, és meg fog lepődni a szenvedéseken?
A Sátán viselkedése különös. Tudja, hogy biztosan veszít Jeruzsálemnél, mégis kiáll a harcra.
Történt már ehhez hasonló a történelemben. Sámuel próféta megidézett lelke elmondja Saulnak, hogy másnap meg fog halni három fiával együtt a csatában (I.Sám 28,19), mégis vállalja az ütközetet. III. Richárd angol király is előre tudta, hogy veszíteni fog, mégis csatát vállalt. Fejjel mennek a falnak. A lélek legbelső bugyrainak megnyilvánulásai ezek.
Vannak csataleírások, amik fordulatban gazdag eseményeket tárnak elénk. Hol ez, hol az a fél áll jobban, majd végül az egyik felülkerekedik.
Itt azonban Jézus és a mennyei seregek jönnek, látnak és győznek. Krisztus legyőzi az Antikrisztust. Azt az embert, aki valamikor szintén fehér lovon jött, de pokollá tette a Földet.
Most a valódi Messiás jön, és a szeretetre építve elkezdi országlását az egész Földön.
Előtte azonban még nagy munka van hátra. Ítélet lesz világszerte: Izrael tizenkét nemzetségét például a tizenkét apostol fogja ítélni. A jeruzsálemi csatában rengetegen meghalnak, de mégis sokan megérik az ember Fiának érkezését. Két csoportra lesznek osztva. Az egyik csoportra halál vár, a másikra élet. A bírálat szempontja az lesz, hogy cselekedeteikben volt-e együttérző szeretet. Segítették-e embertársaikat a bajban, főleg az üldözötteket.
"Uram, mikor láttuk, hogy éheztél, és tápláltunk volna? vagy szomjúhoztál, és innod adtunk volna? Mikor láttuk, hogy beteg vagy fogoly voltál, és hozzád mentünk volna? És  felelvén a király, azt mondja nékik: Bizony mondom néktek, a mennyiben megcselekedtétek eggyel az én legkisebb atyámfiai közül, én velem cselekedtétek meg." (Mt 25,31-46)