Időrend

2.

A bosszú kezdete közel van. Az utolsó csepp a pohárban az Antikrisztus fokozatosan kiépülő vallási hatalmának tobzódása. Láttuk, hogy az ő akaratával épült fel a Templom. Hirtelen szakít zsidó szövetségeseivel, sőt véget vet az áldozatnak. Mindennek tetejében felállítja a pusztító utálatosságot Jeruzsálemben.
Ekkor azonban Teremtőnk közbelép. Olyan természeti csapások sorozatát hozza a Földre, ami elgondolkoztatja az embereket. A Nap feketévé lesz, a Hold vörössé. Ilyen elképzelhetetlen jövendölést olvashatunk: az ég csillagai a földre hullanak. Az ég eltakarodik, mint mikor a papírtekercset összegöngyölítik. Hatalmas földindulás minden hegyet és szigetet elmozdít.
Ez a hatodik pecsét. Örökre emlékezetes kezdet. Kettős hatása lesz. A Föld vezetői barlangukba bújnak félelmükben - de nem térnek meg. A nép között viszont rengeteg lesz a megtérő. A csodák csodája pedig az, hogy a zsidóság Jézus Krisztusba való hitre jut - tömegesen!
Ez világraszóló esemény! Hosszú évszázadok során Izrael gyermekei tagadták Jézust, mint Messiást. Inkább ateistává váltak, mint Jézus követőjévé. Tisztelet annak a kisebbségnek, aki mégis megtért. Kisebbség volt hosszú-hosszú időn át.
Itt, a vég idején, amikor a zsidó vezetők szövetségre lépnek az Antikrisztussal és felépül a Templom, van egy intő szó, amelyet a Gyülekezet hirdet: fogadjátok el! Egyre többen látják meg az Igazságot: Jézus a Messiás! Jön az Antikrisztus köpönyegforgatása és az előbb leírt hatodik pecsét: és átszakad a gát! Rádöbbennek, hogy kicsoda is számukra a Názáreti.
Ezzel a hatodik pecsétnek még nincs vége. Angyalok pecsételik el a megtért sokaságot. Ők a 144000!