Denevér, a bőregér

Mesekönyvem lapjairól
integet egy denevér,
hegyes fogú, rovart evő,
ártatlan, kis bőregér.
 
Nedves barlang belsejében
aludta át a napot,
most, hogy megérkezett az est,
azonnal szárnyra kapott.
 
Vitorlázó mozdulattal
suhant el fejem felett,
meghallotta, hogy ott vagyok,
nem látott vaksi szeme.
 
Szőrös testű pici emlős
társaival elrepült,
ott maradtam a barlangban,
a sötétben egyedül.
 
Eltűnődtem, hogy lehet az,
hogy őkelme nem szédül,
amikor fejjel lefelé
a csupasz falra felül.
 
Órákon át lógni fejjel,
nem ajánlott másoknak,
de az én kis barátomnak
bizony ez meg sem kottyant.
 
A természet kitalálta,
hogy kinek, és mi a jó,
így különbözik sok állat,
a többi kis társától.

2016. február 23.