Miért?

Azt hittem vannak barátaim, de ahogy telik az idő rá kell jönnöm, hogy ez csak egy képzelgés volt. Nem akartam semmit a szünetben csak 1 napot, egyetlen 1 napot mikor kicsit szórakozhatok. Összeülhetek a haverjaimmal és beszélgetünk , nevetünk. Különös módon senki nem ért rá. Tudom, más dolguk is lehet és nem érnek rá mindennel foglalkozni. De könyörgök rég óta terveztük ezt az 1 napot. És , hogy mi lett belőle semmi. Mondhatnám boldog vagyok, de akkor hazudnom kellene. Milyen barátok azok ki az utolsó percben mondanak le valamit, vagy azok akik megígérik és nem jönnek el. Belefáradtam, hogy jófej legyek, hogy mindenkinek a kedve szerint cselekedjek. Nem akarok több szabálynak megfelelni csak végre egy pár percet élni. Kiélni magamat, újra erőt gyűjteni. Hosszú út vár még rám de már az erőm elfogyóban mert arra használom, hogy a magam körül élőknek megfeleljek. Miért nem lehetek egy kicsit önmagam? Miért?