Az élet

Attila_the_hun•  2016. május 27. 22:26

 

Az élet

A keletkezés megérkezett,
füst alatt alkotó láng lebeg,
Pangea poklán szikláiból pernye pattan,
pára úszik izzadt víz felett,
erei mentén zöld tüdő árad,
könnyű kéket sóhajt,
lobban, s torpan az élet.

Hosszú a létezés, nagyon hosszú,
hosszabb mint a gömb körbe,
mely végtelen görbe felszínére
ráhajol a fény, s fekete íve.
Lenn minden élet talpa alatt
egy számolatlan számlap,
melyen az idő árnyéka úgy halad
ahogy újra a Nap alá szédül
az éji millió szikradarbab.
Még párszor ismétel minket a nap,
aztán egy este a Holdfény
sokunk arcára sápad,
de a körforgás nem apad,
csak lobban, s torpan az élet.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Attila_the_hun2017. október 20. 10:22

@Tad: A költői szabadság talán ennyit megenged. :)

Tad2017. október 20. 01:30

Baró, bár körforgás apad?! Nem lankad vagy inkább lassul?
Zavar, hogy ez nem értelmes nekem.
A rím miatt? Vagy van ilyen?

Törölt tag2016. július 30. 09:55

Törölt hozzászólás.

Attila_the_hun2016. május 28. 21:06

@Rozella: Köszönöm Rozella.

Attila_the_hun2016. május 28. 15:10

@csillogo: Köszönöm a szavaidat Mária. :)

Attila_the_hun2016. május 28. 11:06

@BakosErika: Köszönöm Erika :)

Rozella2016. május 28. 10:06

tetszett amit és ahogy írod..

"sziklákról por pereg,
lobban és torpan az élet."

csillogo2016. május 28. 08:21

"Mindegy, mert végül
minden fény ellebeg." lobban és torpan az élet.... örök körforgásban!

BakosErika2016. május 28. 07:11

Mégis csak egy pillanat...
Tetszett.

Attila_the_hun2016. május 27. 22:59

@gabi10: Köszönöm Gabi.

Törölt tag2016. május 27. 22:36

Törölt hozzászólás.