BigC blogja

az emberek jönnek, mennek...
de csak én maradok magammal.

Elillant legjobb barátom, kinek elsuttoghatnám,
milyen csoda-hatással volt rám.
Hossző üres idő után szívembe néztem,
nyugodt tengerpartot reméltem.
Mit találtam a mai napig sem értem,
a sötétben egy fénylő érintetlen dobozra leltem.

Kinyílt egy könnycseppel, vágyakat vetítve,
gyönyörű érzés ragyogta körbe.
Hösöd láttam, ki ölel ha félsz,
Könnyeid puszilgatja, ha szomorúságtól sírsz.
Magához ölel, simogatja hajad,
szemedbe nézve suttogja, hogy csoda vagy.

Ki támoszod, ha hited apad,
megmutatja Neked, mi áldás a nap alatt.
A világnak megmutatná mennyire büszke,
hogy hősöddé válik minden estére.
Nem érted, mi lehet a doboz léte-
elmondom,- Te vagy Isten szeme fénye.

Az oroszlán összement a gondolatok árnyékában.
Félt, hogy lemarad a hiénák játékában.
Elsodorta a világias szabadság-mozdony,
Megcsúszott, és elesett a horizonton.

Szégyen áztatta véres homlokát,
lelke magába fordult, elhagyta nyomdokát.
Üvöltött utána a kéjes elkeseredés,
mivolta elfeledte, húzta a szenvedés.

Az ostobaság vakította szemének tüzét,
Sötétben tapogalódott, és megszúrta kezét.
Elhagyta a sors is. Telhetetlen oroszlán.
Hisz, a Megváltó sem vonaglik bűnösök oldalán.

nehezedik. összenyom. közeledése feszültséget generál. robbanásig feszít.
hogyan kerülhetném ki ami feltör újra és újra? egy dallam születik, amit egy dallam szült. feszül a határ.
az őrület és a veszteség kavarog a sejtekben. énekelve üvölteném be magam egy új tiszta világba.
kirekeszt az éter, és közben nehezedik. haragom gyújtja, nem félve. a legrosszabb lesz a vége.
egyetlen vágyam kiégette belőlem, és most vissza akarja adni. új világot akarok. nem tudni. nem megtörténni.
más nem maradt mint büntetni?
süvítve lőném ki magamból a lelkem. csak gyógyítsa meg a világom. elsöpörném a nem kívántat.
nem adnám, ami a legféltetteb kincsem. önzőn megharcolnék érte. azért, ami jár.

van, hogy a lejátszó egy bizonyos zenére ugrik, vagy csak eszemne jut egy emlék, vagy egyszerűen nem akarok megszólalni, de a levegőben is érezni, hogy van valami. ekkor az a valami hosszú pillanatokig tart, elragad, belemélyedek. van, hogy nem akarom azzal háborgatni, vagy eltorzítani a pillanatot, azt az érzést, hogy kifejezzem. nem akarom magyarázni, se szépíteni, csak azt a személyes pillanatot megosztani veled, hogy a mi kincsünk legyen.
egyszerűen, van, hogy nem akarom leírni, elmondani azt az érzést, csak szeretném, hogy érezd velem, szeretném megmutatni. csak megfognám a kezed, hogy érezd, éld át velem.

http://www.youtube.com/watch?v=1RR8zDTc0DE