skary's world

skary•  2022. május 10. 06:44

köszönöm az ismeretlen pénztárosnak!!!

úúú tegnap vettem egy júdást...mások utálják én meg veszem...jah 30 ezüstért...kertészetben...már virágzó szép...kiültetve kb 1,5 méter...még törpe...de majdmegnő...nah tényleg a nő-ről jut eszembe... állok a pénztárnál és velem ott áll egy jó szőke csaj is...a pénztáros azt hitte együtt vagyunk...má majdnem énis...de mivel ő elkezdett tiltakozni nekem is mondanom kellett valamit...: "nem rossz ötlet csak má mögöregödtem"


köszönöm az ismeretlen pénztárosnak!!!

köszönöm az ismeretlen pénztárosnak!!!

köszönöm az ismeretlen pénztárosnak!!!



remélem nem jeletkezik ezt olvasva egy szatyor fiatal szőke csaj, hogy ő volt és fel akarja venni velem a  :)


skary•  2022. május 7. 12:19

istennek lögyön hála

mindön eemúlik...így kerek a világ...téis...énis...mög mindönki...istennek lögyön hála...látod milyen hívő vagyok...totál...káros...amúgy meg mégis milyen szép a május...olyan mintha örök lenne...minden...ez az örökkévalóság...a szerelmet is öröknek hisszük...amúgy örök is...max változó...más a szerelmünk tárgya...ha má ilyen tárgyilagos akarok lenni...de kár...nem szabad a talajon maradni...fő kő repűni...mint szitakötő...arany és szivárvány szárnyakon...

skary•  2022. május 2. 19:34

tavaszhányás

nahmostakkóóó...majdnem esik a zég....pribék...és annyira jó a szaga...mint mindig is volt...emlék...főőődszag...mög miegymás...imádom...az imázsom...persze mint mindenki mind...hát nem aranyos...de...az...és brutál...e tál...lehet bele hányni...mix...tavaszhányás...

skary•  2022. április 30. 18:54

/pillanat

most engedjük el...magunkat...áá dehogy...max a záprilist...me van amit e kő engedni...és ez nem az a bizonyos békegalamb...csak engedjük el a múltat...picit...ne teljesen...csak érintőlegesen...csak annyira hogy tudjunk élni tőle...és ez tán megbocsátható...bizonyos nízőpontybúú...mert élni kéne...még most.../pillanat

skary•  2022. április 28. 05:00

pótizé

felül a vágy a villamosra

metróra vagy inkubuszra

megy a bánatba valahova

hova tudja a jehova

én meg maradok itt a mélybe

szatyorba vagy a szekrénybe

és úgy csinálok mintha élnék

úgyse marad utánam m-lék

látod itt a tavasz a semmibe

ő sem emlékszik senkire

mégis dalol ez a ravasz

nincs a száján a ragtapasz

én csak írok nemtom minek

nincs szüksége rá senkinek

tiszta fölösleg pótizé

a semmi úgyis mindenkié