A nagyszájú beismerés

A kádban ülök és a mosógépet várom. Hosszú mosás ez a program. Egy parányi ablak átlátszó üvegén keresztül a sötétedő égboltot bámulva azon töprengek,
mi a fenét keresek itt??
-mármint nem a kádban,csak úgy általában .  .  .
Magam hoztam ide?
 Vagy valaki irányított?
Szörnyű ezt beismernem,
De nem tudom ,hogy mit keresek itt!
Elhataroztam magam a filozófia mellett
Az ötlet megbukott,
A psichologiaval sem jartam több sikerrel,
szegény kedvesemmel sem alakultak túl fényesen a dolgok.
Nézzük Csak!
Hol is tartok akkor?
Filozófiai irányba azért nem indultam mert?
Mert nem tudom elfogadni mások elméleteit biztosítékok ként.
A pszichológia már valamivel másabb volt. Itt a biztosítékok miatt olvastam figyelmessen. Az eredménye a saját magam viselkedésének elemzése, és egyéntől az általánosba jutás, kezdetleges feltételezésen alapuló meghatározása. De nem vagyok hajlandó egy valakinek tulajdonítani  ezen érdemleges , szégyenletes, gyalázatos , alázatos, ember-koktél keverés feltalálását. Pimasz és ostoba felfogás ez. De ha már valamiben hinni kell, én megfogalmazom melyek azok az irányok melyekben erdemes haladni. Szabad akaratom velem született adottságom.
El is jutottunk a kedvesem sikeres elfejetesehez,
vagy is részben sikeres.
 A jelentős rész a siker , mivel már eldöntöttem,
a Kevésbé jelentős persze az hogy, nem valami jól megy .
Máskülönben nem egy kádban vetnék papírra ilyen szintű gondolatmeneteket.
Mielőtt felemelném a fejem , hogy ismét az eget bámulva vesszek el ,
A fejemben kavargó állandó Gondolatok között, örökké láthatóvá teszek néhány aprócska hibát.
Soha nem leszel valóságos,
ha nem  lépsz ki a megszokott mókuskerékből.
Nem a mókuskerékből van elegem, hanem azokból akik a tempót diktálják.
Teszem fel , ha nem lenne Ennyi birka ember ,
talan már a Marson is lehetne virágot ültetni és  a Csillagok között bolyongva eggyé válni újra a kezdet poraival,
közben komoly arcal a tükörbe nézni,és csak az igazat ,
az egyetlen igazat ismételgetni,, nincs örökkévalóság. Kilépünk a testünk börtönéből, felszegjük fejünk,
majd visszatérünk és átadjuk a semmi kulcsát, minden lakat és elzárás megsemmisül.
 Teljes értékrendel rendelkező emberek módjára ,megoldást találunk minden cselekvés, problémának nevezett fennakadására.
Helyünkön mindig puha takaró,létünkben akarat vágy és nem harag ,hatalom magja csírázik.

Csodálatos Álmok , melyek már el is pusztultak, csak így,
megszületésük előtt.
Nincs igény a jó életre,
 csak hiú ábránd ként kezeljük.
Mint a soha végetnem erő út.
 Nem kell Mégegyszer megszületni , ahhoz hogy tapasztaljunk
boldog társadalmat.
Csupán a piros gombot kell minden elektronikai gépen lekapcsolni.
 Fel kell lélegezni többször,
több ezerszer.