A FORDÍTÁS MŰVÉSZETE

(Nagyon megtetszett nekem ez a vers, pedig nem nagyon szeretem a kötelezően feladottakat olvasni, kivéve amit Beregszászi A. ad,(na meg még 1-2 tanár...) amúgy nem csak ezért fordítottam le ...német, és én...igen megszerettem ezt a nyelvet)

GOETHE

Wanderers Nachtlied

Über allen Gipfeln
ist Ruh,
In allen Wipfeln
Spürest du
Kaum einen Hauch,
Die Vögelein schweigen im Walde.
Warte nur, balde
Ruhest du auch.

Vándor éji dala

(szó szerinti fordítás)

Minden (hegy)csúcson
nyugalom van,
minden (fa)csúcson
érzel
alig egy leheletet,
A madárkák hallgatnak az erdőben.
Várj csak, nemsokára
megnyugszol te is.

I.
Vándor éji dala
(TÓTH ÁRPÁD)
Immár minden bércet
csend ül.
halk lomb, alig érzed,
Lendül:
Sóhajt az éj.
Már búvik a berki madárka,
Te is nemsokára
nyugszol, ne félj...

II.
Vándor éji dala
(EGYEKI-SZABÓ TAMÁS)
Csönd van minden bércen,
a szél
majd észrevétlen:
fán ha vélsz
szemernyi neszt;
madár se szól már a vadonban.
Várj csak, maholnap
te is pihensz.

III.
Vándor éji dala
(KOSZTOLÁNYI DEZSŐ)
A szikla-tetőn
tompa csönd.
Elhal remegőn
odafönt
a szél lehellete is.
madárka se rebben a fák bogára,
várj, nemsokára
pihensz te is.

IV.
Vándor éji dala
(MÓRICZ ZSIGMOND)
Ott nyugszik a csúcsokon
a csend.
És itt a lombokon
alig leng
szellő, ha sejted is.
Az erdőn is hallgat a kis madár.
Várj csak, nemsokára már
megnyugszol te is.

V.
Vándor éji dala
(SZABÓ LŐRINC)
Csupa béke minden
orom.
Sóhajnyi szinte
a lombokon
a szél s megáll.
A madár némán üli fészkét.
Várj, a te békéd
Sincs messze már.

VI.
Vándor éji dala
(WEÖRES SÁNDOR)
Valamennyi ormon
Tág csend.
Mindannyi lombon
Átkereng
A gyönge szél.
Madárnép gunnyad az ágra.
Várj, nemsokára
Nyughatsz, ne félj.

 
VII.
Vándor éji dala
(TANDORI DEZSŐ)
Már minden ormot
Csend borít,
A fákon a lombot
Alig
Járja a szél:
Madarak csendje az erdőn.
Érted is eljön,
Várj csak, az éj.

VIII.
Vándor éji dala
(DSIDA JENŐ)
Csúcson, élen hallgat
az éj.
A lombfuvallat
is csekély
sóhajnyi nesz;
fészkén elült a madárka.
Várj - nemsokára
te is pihensz.

IX.

Vándor éji dala
(KÁNYÁDI SÁNDOR)
Minden bércen néma
csönd van;
egy-egy levél ha
még moccan.
Ültek a kis
madárkák is el mind a fákra.
Már nincs sok hátra
s pihensz te is.

X.
Vándor éji dala
(Ismeretlen)
Minden hegycsúcs alszik
csendben.
Érzed, a szél alig
rebbent
lombot a fákon.
Madarak hangja se hallik.
Várj csak, iramlik
érted is az álom.

XI.

Vándor éji dala
(Ismeretlen)
Odafönn a sziklacsúcson,
néma csend.
Alig hallik sötét lombon,
Érzed ezt
a lágy szelletet.
Kicsiny madár ül a fészkén,
Tűrd a sorsod, várj csak békén,
S nyugalmad Te is megleled!

XII.

Varró Dániel: Vándor éji dala*
(a "viccelõdjünk azon, amit nem bírunk
lefordítani"-sorozatból)

Szelídített változat kisebbeknek

Minden orom csupa
öröm,
a lombokon, a
lömbökön
szél szól: lihi.
Madárdaltól nem zeng az erdõ.
Örvendj, tekergõ,
itt a pihi.

Bunkósított változat nagyobbaknak

A hegytetõn fent
nyugi van,
csak a szél böffent
sutyiban
a lomb közt, de slussz.
A madárkák kussolnak a fákon.
Belõled is, barátom,
kifogy a szusz.

XIII.

Vándor éji dala

(Morozovszki Marianna)

Nyugalom s béke honol

A hegytetőkön ahol

Alszik a csend.

Minden lombcsúcsot,

Lenge fuvallatot

Szél keze leng.

Minden nesz elhal,

Semmi madárdal,

Itt van az éj.

Várj csak, nemsokára,

Megnyugszol még mára,

És ne félj.