Képek életemből

Kobudera•  2013. április 19. 05:17

Tegnapról mára.. Életképek!

Fasza… Nem is tudom, hogy kezdhetném. Manapság trendi lenne köpni egyet és a járdán szétterülő „kúlába” lépve rászívni az orra, hogy ezt hallgasd meg vazze! Társadalmi körkép következik. Remélem jól ültök bele ne szédüljetek, bár Ti edzettek vagyok!
Esküszöm Nektek, hogy nem bennem van a hiba. Én próbálok minden nap úgy menni munkába vagy bárhová, hogy nem figyelem az embereket, rendezgetem a gondolataimat és kész.
Viszont az élet mindig jön velem szembe, és nem hittem volna, hogy megbotránkoztató csap arcul folyamatosan. Hagyján, hogy néha-néha becsúszik egy, de mostanában kezdem úgy érezni magam mint valami hülye börtönbolygón. Szerintem ez egy galaktikus gyűjtőhelye az idiótáknak,és arra vagyunk kárhoztatva hogy éljünk a levünkben.
Azt a kérdést még nem fejtegettem, hogy akkor én miképp is kerültem ide, biztos megvolt az oka. XD

Tegnapi példa annyi volt, hogy kiléptem este 8-kor elindulni munkába, hogy beérjek 10-re, mellesleg eléggé szürkület van már ilyenkor, és jelentősen sötét egyedek is fantom módjára lépnek ki az árnyékból. Óhatatlanul is rajta tartom a szemem a szembejövőkön. (Ez persze kissé felelőtlen és nem túl higiénikus lépés, de miután elmentek leveszem róluk. XD)
Bár a hangjuk megelőzi őket, sok esetben utólag dolgozom fel a hallottakat, ami persze nem baj, csak érdekes: „Nyolcszor ütöttem meg, háromszor szúrtam bele.”
Szép, egy 26 éves forma fiú közleménye a barátjának, majd ahogy haladnak tovább megerősíti:
„Számoltam, nyolc ütés három szúrás.”
Most már azért csak hátrasandítottam nem e akarnak engem is meglékelni. Fejtegettem egy darabig mint Mari néni a zöldborsót, hogy végülis ez lehet bármi, akár a szadó-mazó szex extrém megfogalmazása is, amikor is egy kecajos srác húzott el mellettem kissé felém biccentő fejjel mint aki mindjárt lefejel, ez az idomtalan tekerési mód jellemezte végig. Utána kiáltó társait megnyugtatta a: „csak hugyozok!” felkiáltással.

Remek, mindjárt elérem a buszt, már nem kell ilyenekkel foglalkozni, de épp itt mosolyog rám „kedvenc” nyuszi szájú fémfaragó munkatársam. Előtte várakozik két fiatal szemrevaló leány, akiket elég feltűnően bámul Adolf Hitlerre hajazó bajuszkája alatt, és amint odaértem egyből elkezdte mondani, hogy hova költözne mert ott a nők erőszakolják meg a férfiakat. (Legszívesebbe elástam volna magam, de nem volt nálam sem lapát sem ásó!)
Namost az egyik hölgy erre hátrafigyelt, közöltem Hitlerkével, hogy okés tereljünk, de ő azt mondta a lába között ott van a „puncimágnes”. Ekkor még jobban tudatosult bennem, hogy ez a bolygó valóban egy gyűjtőhely lehet!
A buszon nem volt semmi, már kezdett hiányérzetem lenni, amikor is kisebb nagyobb kommunikációs hézagokkal megtörtént a beérkezési ceremónia, és elkezdhettem a munkám.
Nemrég átjött répa Johnny, azaz nyuszika és megkérdezte, hogy mi az az Adobe Flash Player, mert elkezdte frissíteni a gépe, Ő megijedt és kikapcsolta! (Nem nevet!) Megnyugtattam, hogy nyugodtan hagyja végig menni, erre közölte, hogy behozza nekem a gépét mert sok internetes oldal van rajta amit le kellene törölni!(?) Kezdek öregedni, mondtam neki, hogy inkább ne…
Végre letelik 6-kor a műszakom, remélem már nem várnak újabb megpróbáltatások. Lassan indulok haza, ennyi volt barátaim, azaz zűrlények. Búcsúzom, legyetek rosszak! :)
Komolyan mondom, tényleg rosszabbak vagyunk az állatoknál, ők legalább ösztönlények. XD