Kohut Katalin: Új idők új dalai

Kohut Katalin: Új Idők új dalai

Az operettekkel kezdeném a bemutatását az ária utáni könnyebb műfajok dal-történetének.

A operett daljáték jellegű mű, jelentése lényegében operácska lenne, mivel színpadi dramaturgiás elemekkel, párbeszédekkel előadott táncos, daljátékos darabok romantikus, szórakoztató történetekkel.

Első operettnek Hervé Don Quijote és Sancho Panza című művét tekintik. Az első nagy operett író Offenbach volt pariodisztikus darabjaival.

Az első igazi nagy operettje az Orfeusz az alvilágban, melyből mai napig sikert arat különösen a franciáknál a kánkános jelenet, melyet ezen a videón be is mutatok:

https://www.youtube.com/watch?v=XzRe2PlODFc

Az operett központja Bécs volt, melynek fénykorát elsősorban Lehár Ferenc és Kálmán Imre operettjei jelentettek. Kálmán Imre első műve a Tatárjárás volt budapesti bemutatóval. Említésre méltó operett műfajtól kissé eltérve a Csárdáskirálynő, melyből itt láthatnak részletet Honthy Hanna előadásában:

http://www.youtube.com/watch?v=Bh_bv_jo_6k

Lehár Víg özvegy című operettje Amerikában a Brodwayn is fogalom lett. Házy Erzsébet előadásában Udvardy Tiborral választottam a híres Kettőst:

http://www.youtube.com/watch?v=QapQeOhZPUo

Híres zeneszerzők voltak még Karl Milliöcker, aki a Koldusdiákot is szerezte és Johann Strauss, akit Jókai egyik regénye ihlette a Cigánybáró megalkotásánál, de híres műve még a Denevér is, ebből hallhatnak most egy részletet, a Denevér nyitányt:

 https://www.youtube.com/watch?v=3pASkseInPQ

Második témának a musicalt választottam, melynek őse a daljáték és az operett. A musical egyesíti magában a zene, a tánc és a színpadi dramaturgiai elemeket, akár az operett, de népszerűségét a szívhez szóló dallamok titkában kell keresni. A musicalt gyakran az modern kor operájának nevezik. Ízig-vérig amerikai műfaj, egyenesen a Brodwayról.

Gershwin megalkotta az első igazi jazz musicaleket. Ilyen volt a Porgy & Bett.

Leanord Bernstein és Stephen Sondheim West Side Storyja 1957-ben újabb hatalmas sikert jelentett musical műfajban. Ez számított az első igazi modern musicalnek. A vad zenére épülő táncos darabok igazán csak a film rendezőjének és alkotóinak, szereplőinek hozták meg a sikert, Bernstein neve alig hangzott el. Az America videót osztom meg Önökkel:

http://www.youtube.com/watch?v=Qy6wo2wpT2k

Andrew Llioyd Webber Evitája hozta meg a sikert ezt követően 1976-ban a latin elemekkel ötvözött Evitával, melyből egy részletet megosztok Önökkel:

http://www.youtube.com/watch?v=r8orWom8RxQ

 

Sajnos a videóját az 1976-os eredeti Evitának eltávolították, egy másikat hoztam a dal miatt:

 https://www.youtube.com/watch?v=adUPdnzCAk8

 

 

Korszakalkotó Webber mű a Jézus utolsó napjait bemutató Jézus Krisztus szupersztár rockmusical. Ezt felülmúlni a szerző az Operaház fantomjával tudta 1986-ban. Ez a jelenleg legtöbbet játszott musical szerte a világon.

Egyik híres betétdalát mutatom be Önöknek:

https://www.youtube.com/watch?v=Ej1zMxbhOO0&list=FL_Ux26X42jDY3WWhhVyIuAQ&index=6

Filmzene harmadik témaköröm még a némafilmek idején kezdődött. Kezdetben zongoraszó kísérte a filmeket. A zene az érzékszervekre hat, nélküle élvezhetetlen lenne a film.

Warner Bross forradalmasította elsőként Amerikában a filmzenét, fonográfon rögzítette a filmzenét. Az 1920-as évek végére az amerikai mozik fele részben majdnem már hangos filmeket vetítettek. Néhány filmzeneszerző: Charlie Chaplin, Irving Berlin, George Gershwin, Cole Porter, Richard Rodgers, Wolfgand Korngold, az egyik legnagyobb hatalmas érzelmi kihatással. Az Életrevalók című film zenéjét hoztam el Önöknek:

 

 https://www.youtube.com/watch?v=1NvLyZ33yXk

A sanzon francia eredetű daltípus műfaját, mely főleg kabarékban tűnt fel két híresség említésével mutatom be. Edith Piaf, akinek Piaf nevét felfedezője adta veréb jelentéssel. Nagy szegénységből indult, bárokban lépett fel, majd felfigyeltek a vékonyka, kis termetű énekesnő hangjára szinte az egész világon. Yves Montand francia férfi eszményként orosz bevándorló családból tűnt fel saját dalaival. Énekelt a lyoni takácsokról, párizsi sugárutakról, francia partizánokról. Edith Piaff egyik híres sanzonját osztom meg Önökkel:

https://www.youtube.com/watch?v=Zq_xVZVKDkc

Az utolsó új idők új dala a jazz, másképpen dzsessz műfaját öleli át. Bluesként is emlegetik kicsit borongós lelkivilágú zeneként. Amerikában kialakult műfaj, gyakran improvizálnak, kérdés-feleletnek nevezték el az ilyen dalokat. A valóság ábrázolásától kezdve a lélek benső bemutatásáig minden megtalálható a dzsesszben. Híres zenetudósok szerint ez az a műfaj, amit a négerek találtak ki közlési módként. Átgyűrűzött ide a negyvenes, ötvenes években a jazz, majd elterjedt hazánkban is, de igazi otthona mindig Amerika lesz, bár itt is fellelhetőek a blues zene kedvelői. Aki igazi kikapcsolódásra vágyik, kellemes estét szeretne eltölteni relaxációs, megnyugtató zenével, hallgasson dzsesszt! Gerswin Kék rapszódiáját itt hallhatják:

 https://www.youtube.com/watch?v=eFHdRkeEnpM

Hatalmas blues zeneszerzői tábor közül egy szerzőt emelek ki, Louis Armstrongot, akinek a Milyen szép a világ magyar jelentésű dalát itt hallhatják:

https://www.youtube.com/watch?v=E2VCwBzGdPM

 

Mivel letiltották a videót, magyar szöveggel Jakab  György előadásában hallgassák meg a csodálatos dalt:

 

https://www.youtube.com/watch?v=2opjXCUxVp8

Remélem, hogy a pár videóval és korszakalkotó zeneszerzőkkel készített rövid bemutatóm elnyerte tetszésüket és szívesen visszatérnek ide olvasgatni!

Nagyon jó szórakozást kívánok!

2014. június 5.