zoltan.aranyodi blogja

feltölti lényeged

tavasszal szívemet

aphrodité lengelmed         

dúsítja teremet                   

erdők virágai                     

hajlongnak előtted          

mezők egerei

loholnak mögötted

                                                     

látványodtól korsó

kiissza a sört is                                       

lépteid nyomán

megnyílik a föld is

maradj soká nékem

légy mindig tavaszom

simítsa gömbölyded

bensőd az araszom