zoltan.aranyodi 2015. november 23. 03:55
Robbanások(k)
Egy új divathullám ütötte fel a fejét manapság. Számtalan férfitársunkat hagyják el évtizedek után asszonyaik. Régi sèrelmeket emlegetve szaladnak más ölekbe, hol "megújult" egzisztenciától átszellemülve nyalogatják évezredes sebeik. Biztosan fordítva is igaz, ám napjainkban nem ez a jellemmző.Most azokhoz a férfitársaimhoz szólok, akik hasonló cipőben járnak: - Bármily szèp emlékek kötnek is a múltatokhoz bennetek, azt átölelve próbáljatok itt, a jelenben élni. Próbáljátok itt és most szeretni azt aki engedi, ne a fantomjaitokat kergessétek! Egy nő sem ér annyit, hogy kárt tegyetek magatokban! -S te, Sanyikám, aki már csak fönt tudod olvasni e sorokat, kérlek, vigyázz magadra odaát! Valószínű ismételten szembekerülsz a problémával egészen addig, míg nem tudsz egy jót nevetni rajta. Sajnálom, nem tudtunk elbúcsúzni, egy sör mellett átbeszélni a történteket.Talán segített volna, talán nem, a megoldást neked kell megtalálnod!Isten veled, minden jót barátom!
Budapest, 2015 november