zoltan.aranyodi blogja

Azzá válsz, amire figyelsz.

Vigyázz!

Benned lélekzik a végtelen.

Mindenki át bír menni a falon. 

Ha még nem sikerült,  az csak azért lehetséges, mert nem figyelsz rá eléggé.

Ad infinitum.

Ad vitam aeternam.

Európa tér, 2023 őszén

Lillafüredi tó. 

Összefüggő jégréteg a ropogós hótakaró alatt. A környező fákról leolvadt karácsony óta, itt a hideg még egybentartja. A szélein sétálnak, játszanak csúszkáznak,  korcsolyáznak. Jéghokiznak, fakutyáznak, menyasszonyt fotóznak. 

A másik végén megyek rá. 

Magabiztosan indulok, idei első meztélábas hófutás, már nagyon hiányzik. Bátran lépdelek előre, élvezem a puha szabadságot, ami kezdi melegíteni eleinte a talpam, később átjárja az egész testem.  

Légzésem egyenletes, tudatom kezd kitisztulni.

A közepe táján azonban egyre gyakoribb, rianó hangokat hallok. Eleinte nem foglalkozom vele, mígnem gyakoribbá, erőteljesebbé válik.

Gyorsabban szedem a lábam. A ropogás és a levegővétel erősödik. Pillanatnyi aggályaimra nem figyelek, csak a célra. 

A belső csend eluralkodik rajtam. 

Biztos vagyok benne, végigérek. 

Közben a kastély is felsejlik a távolból, a hangok erősödnek, az emberek közelednek, gyermekek nevetgélését hallom. 

Átjutok, hálát adok érte. Jó érezni, lélekzek, élek. 

Utólag tudom meg, az enyhébb idő és a mélység végett a közepén vékonyabb a jégréteg, felelőtlenség idáig bemerészkedni.

Késő bánat, jó lecke a jövőre nézve. 

Jó egészséget! 

Lillafüred, 2022 január

Csak úgy megugrottam. Merthogy idén még nem volt sós víz, meg más se nagyon. 

Egy régi jó barátom hívott Görögországból. Kivett egy nagy lakást, sok szobást. Aztán nem ment se a család, se a barátok. Beijesztették őket rendesen. Félnek, mint általában az emberek többsége manapság. 

Beépült mindennapjaikba a rettegés, még ha tagadják is. Szorgalmasan, alázattal viselik ál arcaikat, szájtapaszaikat, mára megszokott jelenséggé vált. Már nem kérdeznek. Belefáradtak, megkeseredtek, inkább tűrnek, engedelmeskednek feljebbvalóiknak. Az időnkét felerősödő jajkiáltásokat azonnal magával ragadja a legenyhébb nyári fuvallat. 

Azt  sem kérdik, a szomszéd hasmenésére nekik mért kell pelenkát hordani. Természetes jelenség lett, csakúgy, mint a szófogadás, a bólogatás. Abból baj nem lehet, különben is bírságolnak mindenütt. A tartalék meg fogyóban, ha van még egyáltalán. Sokaknak már a friss kenyér meg a munkahely is csak álom. Nagyot változott a világ pár hónap alatt. 

-Gyere Zolikám, egyszer élünk! - hallom még az autóban is a szivélyes invitálást. Nem sokat gondolkodok, másnap már úton vagyok, fillérekért lefoglalt gépem irányába. Munka úgysincs, ami meg van, az is elenyésző. Jobb a parton szenvedni napsütésben, mint esernyő nélkül téblábolni a pocsolyában. Aztán majdcsak lesz valahogy. Eddig is volt, eztán se lesz másként. 

A család is tétovázik, senki nem tud semmit, félnek a karanténtól. Inkább legyen a bányató, igaz sótlan, de legalább nem leszünk hetekre bezárva. Ez az idei nyár szlogenje. Mintha börtönbe készülnének. Nem érdekel, nekivágok, mire visszaérek, eldöntik mit akarnak valójában. A sós levegőnél, napsütésnél úgysincs jobb orvosság. 

- Megint keményítenek az osztrákok! - hallom a varjakat. Az elején sem hittem nekik - kilestem az urakat a kaszinóban - most már végképp nem. Indulok. A csomagom kb. 3 perc alatt összerakom és akkor sokat mondok. 

Kicsit félve közelítek a kishatár felé, jobb a biztonság, itt biztos kevesebben vannak. Nem szokásom kivetíteni dolgokat, a tüske azért néha megmarad az ember fiában. Aztán semmi. Egy autó nem sok, annyi sincs  előttem. Csak lassítok, az okmányokat látva udvariasan, mosolyogva továbbintenek. 

Hurrá, itt vagyok ismét. Már nagyon hiányzott egy kis alpesi levegő, sok volt ez így töményen az utóbbi időkben. 

Csend és nyugalom mindenütt, embert alig látni. Az üzemanyag egy euró alatt, tele is nyomom a jószágot. A parkoló, a vonat, a csekkolás, minden a legnagyobb rendben, a biztonsági ellenőrzésen is pillanatok alatt átjutok. 

Szabad az út, felszállunk, két óra múlva várnak a reptéren. Elhagyjuk a Fertő-tavat, a Balatont, míg itt írogatok, le is érünk, csak az övek csattogására kapom fel a fejem. A nap elbújni látszik a horizonton. Egy kislány ébredezik mellettem, szájkosara rég a földön. Senki nem szól érte. 

A határon még csinálnak egy három másodperces, ingyenes randomtesztet, eztán már semmi nem áll a pihenés útjában. 

Arra kérlek, ha menni akarsz valahova, menj nyugodtan, ne pánikolj! Ne félj, mert a félelem nagyobb ellenség, mint az, aki megtéveszt vele. Győződj meg magad a dolgok valójáról! Csak figyelj! Félni akkor is ráérsz, ha ott az ideje. Akkor meg már minek, olyankor cselekedni kell. Úgyhogy azt mondom menj, élvezd a természet csodáját ahol éppen szeretnéd, addig, amíg csak lehet! Ne hagyd magad dobozba bezárva élni, ne hagyd magad félni!

Még este megmártózom a hűsítő hullámokban, mert azok csak a tengerben léteznek, nomeg a mesékben. De ott sem jelentkeznek be hónapokkal előtte. Csak úgy jönnek, hogy megtanítsanak szörfözni a hátukon. Kihagyom a másodikat, egyből a harmadikra ülök. 

Hálás vagyok hogy itt lehetek, még ha csak pár napra is, mindenképp felejthetetlen élmény marad. 

Áldás! 

Athén, 2020 júliusán

Sziasztok! 

Mára külső világunk szinte teljesen beszűkült, lehetőségeink korlátozottak. Legtöbb esetben tehetetlenek vagyunk, csak sodródunk az eseményekkel. Munkánkat, szeretteinket, anyagi biztonságunkat elveszíthetjük, ám legnagyobb értékünket, a tiszta tudatosságunkat egyelőre nem. 

Célunk a tudatszint emelése, egy emberibb, szebb, jobb, letisztultabb világkép megismerése és megélése. 

A csoportos gyakorlatok teremben tiltva vannak jelenleg, ezért a feloldásig minden este 21.09-kor 18 perces virtuális belső utazást, csend meditációt tartunk, amelyhez itt az oldalon szabadon csatlakozhatsz. 

A gyakorlat közben megtapasztalhatod korlátlanabb formáid, tágabb világaid és legtöbb esetben, megfelelő figyelem és kitartás után az anyagi dolgaid, egészséged is jobbra fordulhat általa. 

A gyakorlat során semmi teendőd nincs, csak csendben figyelj és kapcsolódj a közös rezgésre. Ha elfáradtál vagy nincs kedved folytatni, kapcsold ki a készüléket és gyere vissza egy másik alkalommal! 

Jó gyakorlást, kellemes jelen-létet!

Erdőbe járni, túrázni, biciklizni (nem csoportosan) még mindig lehetséges. 

Érdemes kihasználni a jó időt, a kintlét kíváló test, szellem és immunerősítő egyaránt. Táplálék a léleknek is a sötétebb, hűvösebb, bezártabb napokra. 

Szép napot, mindenkinek, színtől, vallástól, hovatartozástól függetlenül! 

A mai gyalogtúra útvonal Ómassa, Szentlélek, Pálos kolostor, Látó-kövek, Bánkút, Bükk-fennsík, Ómassa. 

Jó egészséget, vigyázzatok magatokra, egymásra és a többi másra! 

Ómassa, 2020 márciusán