Járvány

zoltan.aranyodi•  2020. március 18. 10:11  •  olvasva: 27


Nem hiszek a vírusban. Nem foglalkozom jobban vele, mint egy átlagos megfázással. Nem fókuszálok rá, nem erősítem a tudatommal. Nem hiszem, hogy a Föld alig 1%-át kitévő fertőzés ekkora figyelmet érdemel és világjárványnak kell kikiáltani. Nem hiszem, hogy mára nincs más hír, baj a kontinensen és minden pillanatban ezzel kell foglalkozni. Nem hiszem, hogy a kis boltokat, üzleteket, vendéglőket kora délután be kell zárni, miközben a tömegközlekedésben, nagyobb bevásárlóhelyeken, este is tömegével tapossák egymást az emberek, a kivételezett helyek büntetlenül nyitva lehetnek és a határokon külföldi vendégmunkások is szabadon mozoghatnak. Nem hiszek a kapzsiságban az ostobaságban és az emberi rosszindulatban. 

Nem félek, de


Hiszem, hogy az emberiséget ismét rossz irányba vezetik kedves vezetőik és hírcsatornáik. Hiszem, hogy ismét egy újabb manipuláció áldozatai vagyunk, ami sokkal súlyosabb problémákat takar, mint maga a járvány. Hiszem, hogy az idősebbek is megértik egyszer, ha már ekkora áldozatot hoznak értük, akkor a szabályok rájuk is ugyanúgy vonatkoznak. Hiszem, hogy ez a pánikroham és vásárlási láz elcsitul és mindenki rádöbben arra, mi az elég, mire van igazán szüksége. Hiszem, hogy az idő, amit most kénytelenek vagyunk bezárva együtt vagy egyedül eltölteni, olyan értékekre mutat rá, melyeket eddig észre sem vettünk a külső javak hajszolása végett. Hiszem, hogy megtaláljuk igazi kincseinket. Hiszem, hogy ez az egész történet a javunkat szolgálja és végeztével sem felejtjük a belőle tanultakat. Hiszem, hogy megleljük végül saját önvalónkat, ami sosem hagy cserben minket. Hiszem, rájövünk arra, van ebben valami közös és ez a valami, valahol mélyen összeköt minket. Hiszem, hogy megtanulunk ismét egymás mellett élni, mert ez az egyetlen kiút ebből az útvesztőből. 

Hiszem, hogy megtanulunk ismét szeretni. 


Budapest, 2020 márciusán

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

zoltan.aranyodi2020. március 26. 12:58

Köszönöm szépen kedves szavaitok, jelenlétetek!

SzaipIstvanne2020. március 18. 19:05

Többször is elolvastam írásod, "Hiszem, hogy megtanulunk ismét szeretni."
Most még azt látom, egyenlőre félnek az emberek, legalábbis itt
nálunk. Az összetartás, szeretet jele még nem érződik.
Üdv.

Mikijozsa2020. március 18. 12:18

szeretni kell mindenkit egyébként nem ember az ember ha nem érez semmit a többi ember iránt akkor el kéne gondolkodnia...

Kicsikinga2020. március 18. 12:12

Köszönöm!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom