YouTube

Gondolatok
starlit•  2012. július 1. 23:31

A szív szava, ha megszólal...

Hallgatok egy dalt.

Azon gondolkodom, te emlékszel-e minden percre, mikor egymásra néztünk, huncut tréfálkozásba kezdtünk.

"Bingó"- mondtad te, s én boldogan könyveltem el, ügyes vagyok. Alig vártam, hogy legyél, s beszédbe elegyedj velem. Vártalak, boldog volt a perc, a pillanat, mikor éreztem hangodon, rokonszenvezel velem.

Esténként bizsergetett valami bennem, kívántam szavad, finom selymes simogatásod. Szebbé váltam, boldoggá lettem, megváltozott az élet körülöttem. Minden jó volt, még a Nap is  szebben ragyogott, az emberek mosolyogtak és én is mosollyal válaszoltam. Nem tudtam nélküled létezni. Reggel veled ébredtem, este veled feküdtem. Szerelem fátyla borult szemfedőmre. Szinte lebegtem és úsztam a boldogságban.

Sok mindent megéltünk. Jót, rosszat egyaránt. El akartak taszítani egymástól minket, de mi nem engedtük. Mindketten akarunk, a kapcsolatunk szétszakíthatatlan.
Voltak hullámvölgyek, s lesznek biztosan, de mi még a hullámvasúton is szeretünk utazni. Történhet bármi, mi fogjuk egymás kezét. A titkunk őrizzük, mint egy féltett kincset, s tudjuk, mily fontos kettőnknek az.

Több év eltelt már, az érzés lankadatlan, ugyanúgy várlak és ugyanúgy vársz rám, nem fakul a kép el soha sem. Lassan már ünnepelnünk kell.
Ugye megtesszük? De az biztos felejthetetlen lesz...

Nem késtünk le semmiről sem, lesz még holnap is minékünk.
Boldogan élünk és viszont szeretünk, hisz egymás karjaiban mindig nyugalmat találunk.
Kell a tegnap, kell a ma, kell a holnap, s a messzi jövő...
Együtt ébredünk, együtt létezünk és együtt alszunk el majd...
 
Zöld szemű lány