Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Mindörökké
xltibcsi• 2025. június 9. 01:11 • olvasva: 30
Nekem nincsenek romjaim:
hű Mohámnak vagyok kezdet,
s egy-két virágocskának, mely belefonódva
megsemmisíti a keresztet.
Ne sírj Mohám, Nap nem éget!
Mint eddig is, úgy félig-meddig...
Pislog e napfény - kinn, s benn éltem ilysoká...
Ne félj Mohám, csak szüremlik!
...bozontos levelek résén,
a fény özönlésén túl éltem,
s túlélem rom nélkül, nem úgy, mint mi szétperzselt...
Kedvesem, a moha te lészen
két szemed szép virágjával,
rám fonódsz, mint csipke a vásznon,
s vihar se tép le onnan, mint zászló várfokon,
túl növünk mi ott, a halálon!
Nyomár, 2025. június 09.
xltibcsi2025. június 10. 03:02
@S.MikoAgnes: Köszönöm szépen kedves Ágnes!
Május volt, átjött júniusba... túlórázik:)
Sok boldogságot és jó egészséget!
Szeretettel Tibor
xltibcsi2025. június 10. 02:59
@PuZsu: Köszönöm szépen kedves Zsuzsa!
Sok boldogságot és jó egészséget!
Szeretettel Tibor
xltibcsi2025. június 10. 02:58
@okeanus: Köszönöm szépen! Próbálkozgatok szépet írni..., örülök, hogy tetszett!
Üdvözlettel Tibor
S.MikoAgnes2025. június 9. 20:54
Elvarázsoltál szépséges szerelmi-vallomás- verseddel drága Tibor!
A síron túl is boldogságot együtt !
💖
Új versem a főoldalon holnap délelőtt 9 órakor jelenik meg......
PuZsu2025. június 9. 14:57
Nincs halál... ❤️
okeanus2025. június 9. 08:10
Érzékien szép, elvontan egyértelmű. nagyszerű vers. Igazán tetszik.