Karácsony

Ajándék: az élet útja,

s mi csak mint tarka aranyos cicák,

dolgaink közt talpra esve,

éljük melódiánk.

Lehet, hogy néha, sokszor lehullik a szép,

s a felmosott kövön sír a teli

csillogó peremű tejfölös pohár,

de az ember szeretni vágy

s a szívben megfürdik no, bár, 

a világra nyíló kék szemű opál...

...a háborúk idején, sok a szegény,

ő értük hajladozik tündérszép olajág,

de amíg a hatalmak, gyermekit játszanak,

komor, könnyes kardjaikkal,

szomorú fűz alant hunyászkodik a világ!

...onnan futnak a patakok a folyók,

mert a világ gyönyörű és az elhagyó sírni vágy,

bár az elhagyott nehezen alkuszik,

inni kell belőle, mit tőle tanultunk,

mert attól virít a rózsa is, a szerelemvirág...

Minden napunk áldott, mióta megszülettünk,

még ha néha kínos, nehéz, mint a kő,

de ha hitünk az akarattal házasodik,

ha vágyunk a szépre, jóra, 

a szeretet lángja óriásra nő. 

Ekkor jő a karácsony,  Jézus születése,

akiben mi értünk lezajlik az élet,

gyarlók vagyunk és szépre áhitozva

koronnázzuk kivágott fánkat,

s mondjuk boldog örömmel : Jaj, de szép lett!

***

Mindég is karácsony volt, nap nap után.

Minden macskakő egy karácsony.

Olyan sűrűn, hogy már beleveszek,

...de én azt az páros

utca végit - nagyon azt várom...

Előtte és utána is az lesz, és én az 

utcavégi párosnál, ott lakom,

minden macskakőben egész éven át,

szerető szívemmel 

szép házát, gyöngy téglákkal, azt rakom.

A város másik oldalán, ahonnan a macskakő 

vezet, ott árulják a kenyeret,

ahonnan téli zimankón, virágos nyáron

- haza indulok,

hogy várva várt díszítsem szívemet.

Tarka gömb a csillag, hadd csillogjon reánk,

én minden emberit odacipelek,

hogy ne találjék szomorú szíveket többé,

s a rosszat legyőzve,

boldogabbak legyenek az emberek.

Nyomár, 2024. december 21- 22.