Jöjjön, ruccanjunk ki végre (1930'-as évek...)

Jöjjön ruccanjunk ki végre,

a felhőbe a rétre,

nézzünk csillagot, 

hallgassuk a madár hogy dalol,

teremjünk, mint hóvirág a éjbe,

legyünk kicsit együtt valahol,

a magány ne legyen révbe,

legyünk kicsit együtt valahol...

És ha megszomjazunk, ...egy bárba,

s szavam, mint katicabogárka

rá lépked lelkére talán,

és ha összebúvunk a nyárba

vágyunk tüzet rak talán,

s enyém lesz holdudvarán,

és ha csókom vág szavába

az lesz magánynak halála!

Csónak leszünk szerelem 

taván,

azám,

csónak leszünk szerelem 

taván!

És örökre enyém, és magány a szegény,

mosolyog, ...már nem is vagyok magány!

Nyomár, 2026. február 01.