Békesség neked!

Locoen•  2022. július 30. 09:46  •  olvasva: 122

Ismeretlen, mégis oly közeli utazótestvérem! Ha most olvasod ezen sorokat, akkor engedd meg, hogy megosszam veled azon szándékomat, törekvésemet, hogy a jelen oldalon, a Poet site-ján is (a honlapom elérhetőségét, amely ugyan erre a tematikára épül, csak színesebb és sokrétűbb, mondhatni a nagyobb testvér, megtalálhatjátok az Adatlapomon) megtörhessem a kenyeret, azt a lélekelevenítő mennyei mannát, amelyet a Tökéletes Gondviselő Édesapának és a Dicsőséges Krisztusnak kegyelméből nap mint nap megkaphatok. De minden egyes ember, aki már találkozott az Ő Lelkükkel, akiknek valaki már hallotta a Hangjukat, az egyszersmind arra is megkapja az elhívást Tőlük, hogy amit megkapott és kap is megértést, azt ossza meg örömittasan, ingyen, állhatatosan és szorgosan azon embertársaival, akik még éheznek és szomjaznak lélekben. Hiszen az Igazság nem préda, az mindenkié, aki arra kíváncsi, aki azt kisdedi lelkülettel Tőlük kéri személyesen a belső szobájában. Krisztus elmondta, hogy mindenki, aki kér, az kapni is fog, és aki nem csak hallgatja az Ő Szavukat, hanem azt tettekre is váltja, az bőségesen lesz ellátva az életet adó táplálékkal. Jut is neki és marad is, hiszen csak abból tud az ember adni, amiből feleslege van.

Azt is elmondta az Örök Megváltó, hogy elérkezik majd az az időszak, amikor számos hamis próféta támad, akik kihasználva az emberi hiszékenységet, naivitást és tisztább, ártatlanabb lelkületet számító és hataloméhséggel teli nívóval viszik majd az embereket a víz nélküli sivatagba, a lélek vesztőhelyére. Egy olyan mindenkit megpróbáló életszakaszt prognosztizált, arra figyelmeztetett, amikor az emberi vétség már az égig hat el; amikor a hataloméhség már olyan bábeli magaslatra tör, amely nem csak kizsákmányolja a testet, hanem kárhozatba is taszítja a lelket. Amikor az érdekek, a felgyülemlett stressz és a meg nem értettség anarchiába torkollik, és az erőszak a háborús torzsalkodások véráztatta mezején csúcsosodik ki. Amikor a földi ásványkincsek eltűnnek, az életadó víz hiánya egyre erőteljesebb elapadása miatt mindennapivá válik a szomjúhozás, amikor a felborult időjárási helyzet miatt kezdetét veszi a tömeges éhezés. Amikor mindezek mellett még az életre billogot nyomó retorziók és globális pandémiák is árnyékot vetnek a szeretet és a hit szentségére. Igazi apokaliptikus vízió, de ahogyan elmondta Krisztus, ezeknek szükséges meglenniük, mert az emberi gyarlóság már egy olyan szintre ért el, olyannyira eltávolodott az ember az Életnek Szavától, hogy ez nem mehet tovább következmények nélkül. Mindenki meg lesz próbálva, lelkében és hitében egyaránt, az álarc lehullik, de aki mindvégig állva marad, aki kitart a nehézségekben, az üdvözülni fog. Amíg valaki él, addig még kegyelem alatt is áll. A Bibliában sokszor megfigyelhető az a tendencia, hogy amikor egy nemzet, egy közösség nem hallgatott az Igazság hívásra, szavára, akkor a Teremtő Apuka a keskeny ösvényen szorgosan munkálkodó személyeket felhasználva igyekezett megdorgálni, szembesíteni a gyarló embert istentelen és tékozló tetteivel. Ebben az érában olvasható, hogy az emberek magukat szeretői lesznek, álnokok képmutatók és erkölcstelenek, és ha lehet, még a választottak is letévelyednek az igaz útról. A legtöbben isznak, dorbézolnak, nevetnek és tékozolnak, akár Noé idejében. De Krisztus elmondta, hogy aki hallja Őt, aki munkálkodik Benne, az a világ világossága, és a gyertyát is azért gyújtják, hogy fényeséggel szolgáljon. Magam is megkaptam az elhívást, elküldtek, de nem arra, hogy hallgassak, hanem hogy amit este a fülembe súgtak, azt a háztetőkről kiáltsam dicsőségesen, hogy mások is elteljenek az ízes mannával és élhessenek általa. A kegyelem egyre fogy, a világra árnyékot vető elemek egyre vészterhesebben közelítenek, és akinek nincsen kapcsolata Velük, az sötétségben botorkál.

Engedd meg, barátom, hogy amit kaptam az Ő irgalmukból, azt átnyújthassam neked. Botrányos kijelentéseket fogok megtörni, de aki testből próbálja ezen szavakat megérteni, az nem fogja tudni., mert a szelídséget és az alázatot átveszi a harag és az indulat. De aki hajlandó Hozzájuk fordulni, megalázni magát Előttük azt a Lélek vezeti majd, és megkap Tőle mindent, amire csak a lelkének szüksége van: oltalmat, megértést, szabadulást és örök életet. Amiket adok, azt nem bántásból teszem, hanem azért, mert magam így, ebben a formában kaptam, így is igyekszem továbbadni. Krisztus azt mondta, hogy boldog, aki nem ütközik meg Benne. Magam is gyarló ember vagyok, egy porszem, aki bizony olykor fájdalmak és kín közepette fogadja el az Igazságot. Egy fűszál vagyok, aki ma még lengedez, holnap talán el is szárad. Füst, amely most még gomolyog, de a következő pillanatban el is illan. Nélkülük semmi és senki vagyok, mert minden dicsőség és hatalom az Övék mindörökké Mennyen és Földön is! Boldoggá tesz már csak az is, hogy ezt megvallhatom internet-szerte is, mert Ők az Élet, ők számomra minden, és annyira örülnék és örömmel töltene el, ha egyre többen ébrednének fel a mély katatóniás álomból, és látnák meg immáron lelki szemeikkel az Igazságot, amely élete ad és felszabadít. Gyarló vagyok magam is, nem tökéletes, csupán fél-elem, rész, aki szüntelen rászorul az ő kegyelmükre, így amiket itt leírok, azokat magam így értettem meg, de biztosan van, amit még magam sem látok tisztán vagy nem megfelelően szemlélek. Ha mérges is leszel rám a szavaimért, nem baj, sőt! Ha ezen bizonyságokat Eléjük viszed, és ha azok ott megállnak, akkor úgyis megerősíttettnek, ha nem, akkor kivágattatnak. Az Igazság fáj és indulatokat szít, de aki nem hajlandó azzal még életében szembesülni, annak Előttük állva talán már késő lesz.

Annyi kérésem lenne csupán, hogy amit itt olvashattok azon kijelentéseket nyugodtan magatokkal vihetitek, megoszthatjátok, csak a nevemet és a forrást ne tüntessétek fel, mert nem ez a fontos, hanem az, hogy kik adták ezeket. A magam személye semmi, az Övék minden! Ha szeretnél együtt vacsorázni velem, akkor kérlek térj beljebb, baráti szeretettel várlak. De a legboldogabb akkor lennék, ha ízlett, amit nálam fogyasztottál, akkor már csakis Hozzájuk mennél étkezni, hiszen amit magam adhatok az csupán egy kis morzsa, amely ideig-óráig telít, amit viszont Ők, az örök élet és attól többet meg nem éhezel! Ha kérdésed lenne, írj bátran, bármikor, de mivel egy egyszerű ember vagyok, így Őket kérdezd, Velük beszélgess elsődlegesen, és minden megértésre elvezetnek majd téged, amit a lelkednek megélnie szükséges. Minden, amit látsz, hallasz, vidd Eléjük, hogy memutathassák neked, milyen gyümölcsei is vannak a fának. És ahogyan az Atya is mondta, hogy az Ő szerelmes Fiát hallgassuk. Csakis Őt szüntelen. Minden kis eltévelyedett báránykát vár, aki még nem talált vissza az akolhoz. Egyetlen Pásztor létezik, és ha szomorú vagy, eltévedt vagy félsz, akkor tudd: Ő vár rád. Csak egy döntés, és hazatérhetsz Hozzájuk. Az Ő Lelkük és Nevük legyen mindannyiunkkal!

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Locoen2022. július 31. 12:17

@Mikijozsa: Bizony, hogy úgy legyen, Miklós bácsi! Nagyon szépen köszönöm és jól esett, hogy te is betértél hozzám. Hitet és kitartást kívánok Bennük!

Üdv.

Tamás

Mikijozsa2022. július 31. 10:56

úgy legyen

Locoen2022. július 31. 10:38

@DonGiovanni: Köszönöm a kommentet.

Igen, valahol egy utazás, ez igaz és találó is. Csak az nem mindegy, hogy benne az ember hogyan és merre utazik. Egyedül vagy az embertársaival, testből, a vágyak megelégítése okán, vagy Velük, lélekben, hallva az Életnek Szavát és megtörve a kenyeret. Az előbbi retúrjeggyel utazik, tehát mindig visszazuhan az anyag rabigájába. Neki még van múltja és áhítozik a jövőre. Aki viszont lélekben igyekszik szorgosan munkálkodni, mennyei kincseket gyűjteni, annak nem szükséges már visszaút, hiszen ahová menni fog majd, a tökéletes egész-ségbe, onnan már nem jön többet vissza a fél-elembe, a gyarlóba. Ő már a jelenlétben, a vagyokban él szüntelen.

Hitet és kitartást kívánok Bennük!

Üdv.

Tamás

DonGiovanni2022. július 30. 23:07

Lehet hogy kozhely, de igaz hogy az élet egy utazás.