vírusok

ha ügyesek voltunk
tettük amit kéne
áll a felhalmozott
körbecsavart kéve
túl a horizonton
jön a patkány éve

íme a startvonal
a cél meg nem látszik
ki-ki tudása szerint
végezze dolgait
a jövő futamát úgyis
a volt nyertesek nyerik

kétezerhúsz érv
tetterőre sarkall
legyünk jóba azzal is
aki seggbe farkal
valami majd elnyomja
és nem cincog a jaj-dal

mire mindent lefed
az új évnek hava
új szemszögből látszik
a verseny látszatja
a múlt az embert általában
kiszállni nem hagyja

kapott vállvonogatás
se szépség se jóság
ma mindenki ráránt
úgy virítsál hogy
valami médiában
már mindent megmondtak
míg ki voltunk kapcsolva.

lukon ömlik az élet
kérsz még rímbetétet?
hiányzik a nagy szó?
itt van, nesze: légy jó!

mit nekem a politika
el kéne azt ásni
mint a macskapiszka
csak ne keljen ki!

olykor falnak futok
egy üveg keljfeljancsi
öltözékem kényszerzubbony
azt el lehet feledni
félek ez a mai jelszó
borzalmaim véltek
örök kövült mementó
értékes mint fél szeg

égbekiáltó ül
az ártatlan képében
plafonon egy unatkozó
ásítás közt szétken
az is baj ha csak néz
hogy leszek tönkrébben
ostort hord ismét az úr
kint meg ünneplőben

régen tudtam futni, úszni
manapság tekergek
mit akarsz hogy merre legyek
ha ne itt, hol a csikkek
egyszer hadd vigyem a sírig
bús létem hamvait
a kör a tied, ötezredik
megengedhetsz annyit

A mű szerzője Ádám,

Erre rájöhetsz tán,

Minden sora ordít,

Ahol lapra rondít.

Kövesd hát az útját,

Ha bírod a szuflát,

Ha kell az aranynugát,

Mosnod kell a pudvát.

Kiderülhet hogy ő

Nem szimulál, költő,

Itt nyugszik a sírban,

Úgy látszik hogy elvan.

Vás