Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Utolsó darabig
liketorn 2019. március 11. 12:50
Rövid hajjal pediglen nehéz verset írni,
Faragatlan egyen-arcot a múzsa szégyelli.
Gyertyalángban fürdve nem látják a kínom,
Kávét ivva reszketek, mert jő az ákombákom.
Felhasználom, mit hagytak az alvó írótársak,
Én is hagyok morzsákat, talán folytatásnak.
Mire a nap fölkel, testem félájultan fetreng,
Mentő visz a zártosztályra, vagy túlélem, vagy sem.
Épületes vagyok: mivel nehéz ez az élet,
Megfogom a kezed, hogyha balra téved.
Bár pirulákat szedek, renyhe segítséggel,
Ha behalok is leszek, hogy ne essél már széjjel!
liketorn2019. március 14. 12:31
@Lovagszeretet: örülök hogy így látod, ez a költő 1ik feladata ;)
Lovagszeretet2019. március 13. 05:51
Nagyon szép
liketorn2019. március 12. 13:03
@Mikijozsa: fő a változatosság :) köszi az olvasást
Mikijozsa2019. március 12. 12:14
jók a morzsák is , tetszett
kicsisara2019. március 12. 09:51
@liketorn: :)
liketorn2019. március 12. 09:41
@kicsisara: köszi :)
kicsisara2019. március 12. 06:04
Szia. Nagyon tetszik, attól függetlenül, hogy nem könnyű eset... én mindig azt vallom, hogy attól jó egy írás, ha megtalálom benne magam az érzéseimet. Hát itt megtaláltam!
Gratulálok! :)