viragaim

Hàzam előtt orgonafàm

Orgonafán az orgonàm

Szellő lengeti orgonàm

Lila dallamot jàtszó vokàl

Színes csipke orgonafa

Múl szépséged nem jön vissza

Élted röpke làtomàs

 Egy pàr hetes virulàs

Rozsdabarna  hervadàs

Igy jàr ezzel minden màs

Ilyet sem làttam még soha

Ő a pusztulàs bajnoka

Merthogy nàlam 

tiszaviràg nincs

Ő lett a pusztuló kincs

Kincs ami élhetett

Nőhetett volna s ezzel

Ellentétben hét levele

Két hét alatt 

Tönkrement kidőlt

Víz nélkül szàrazon

Rohad a fényben

Rohad jó melegbe

Semmi sincs  innyére

Kàla kàla mi bajod

Kérdem

 Titkolódzik

Nem vàlaszol

Elhajlik

Teli hassal éhezni

Olyan mint remény

Pusztulàsàt nézni

Közben vàgyakozni

Anyagcsere ez kérem

Széndioxid fény

Meleg 

 Levegőt termelne

A kis kohó

Ha nem lenne rothadó

Kibontottam óvatósan

Cserépből kiszedtem 

Szépen

A hagymàja rothadt kérem

Aranyeső csillagviràg

Vàzàmban

 Szobàm asztalàn

Győkerezve néz le reàm

Bravúr nekem

 S neki hogy

Hozzàm jutott

 Nevelhetek sàrga bokrot

 Tavasz bokràt

Csillag szirmàt

Kócos hajú sárga virág 

Vajon meddig nézhetek rád 

Szirmod boglyas össze vissza 

Szememet csak oda húzza

Hallotaknak gyenge sóhaj 

Látásod ködbe vész

 Mögötted homály 

Mégis figyelek rád 

Érdekes a boglyad íve

Zsugorodó  kerek talány 

Vajjon hogyan alakulsz át

Nyár virágai elött  elidőz az ősz 

Kegyetlenség szépségükben pusztítani

Rózsabimbó épp hogy nyílik

Nem sietek megbántani 

Fent az égen jár még a nap 

Nem sietek várok

Még fogadják a  fényt a kerti virágok 

Felhők mögé bújt ma a nap

Borongós lett a mai nap 

Tócsákba csobban az eső 

Nem örül csak a zöld fenyő