Töredékek

csp01•  2018. június 28. 13:41

TÖREDÉKEK

I. VILÁG ÉS ESZME
Végigtekintve a történelmen, talán némi meglepődéssel tapasztalhatjuk: nem találkozhatni a Nagy és Egyetemes és Univerzális és abszolút és feltétlen és a többi világeszme, Világeszme keresésével, megtalálni vélésével, nevében békére békére-háborúra-erőszakra-narancsevésre-csókolózásra-barátságra buzdítással.
Önjelölt világmegváltók, fanatikus szellemi vezetők ábrándozhat(ná)nak róla.

Persze, láthatni ennek kísérleteit. Hisz nem ezt az eszmét hirdette, saját és követői állítása szerint Jézus, Mohamed, Buddha, Marx, Hitler? Bizony, hogy ezt.

A Világeszme-egy olyan, pontosabban az az izmus, ami felteszi és tökéletesen, azaz hibátlanul és maradéktalanul megválaszolja a világ nagy kérdéseit. Mi?Milyen? Hogyan? Miért? Stb.? A kérdés tárgyát szándékosan nem nevezem meg. A válaszokból levezeti a szükséges erkölcsi előírásokat, társadalomépítési szabályokat, életelveket.
Létezik?
Ha van és Kell és Tilos, vagy egyszerűen csak kell és tilos, legyenek bármik, bármilyenek, ezek eszméje, ezek definíciója és vanj-sága a Világeszme. Ha nincsen Kell, kell és Tilos, tilos, a gyakorlati nihilizmus jelölhető a világeszme címre.

A Világeszme valós, akár az aktivizmus az, akár a passzivizmus, akár az egoizmus vagy a drebizmus, akár az altruizmus, esetleg a fasizmus , esetleg a buddhamedán hit.

A Nagy Eszme-minden és mindannyiunk mijének, mittegyünkjének stb. hite?vallása? ideológiája?...
Meglelhető-e az emberi lélekben, természetben ennek vágya, képzete, ideája?

Mit tudhatunk a világeszméről bizonyosan? Szükségszerű létét, egyetlenegységét, kötelező voltát. Valamint hogy nem megalkotni, megalkotnunk kell, helyette felfedeznünk, felfedezni.

A filozófiának, a történelemnek, a hétköznapoknak, az egyéni és a világtörténeteknek a Világeszme megtalálásáról, érvényesítéséről-érvényesítéséről kell szólnia és meggyőződésem szerint szól is, akár tudatéban vagyunk ennek, akár nem. Persze, a történelem menetében fel-felbukkannak elleneszmék. De talán akarva-akaratlanul ezek is a világeszménk kibontakozását segítik.

Mit tehetünk mindenképpen? Mit tehetünk, mindenképpen?
"A Világeszme= ...
Alaptételei 1. ... 2. .... 3. ... 4. .... stb.
A világ nagy kérdései: A megfelelő válasz(ok):
Mi a _ ? ...
Milyen a _ ? ...
Hogyan a _? ...
Miért a _? ...
Mi okból a _ ? ...
Mi célból a _ ? ...
_? ...
_? ...
stb.
Ez a _ ( legyen ) a lét, a világ, az élet, az anyag, a fejlődés, a halál, én, te, ő, mi, ti, ők, a város, a csillag, a halhatatlanság, az univerzum, az erény, a bűn, a helyes és helytelen fogalma...

Hogy éljünk? Úgy, hogy:... ÉS ÚGY (ÍGY) ÉLÜNK
Hogy éljünk együtt? Úgy, hogy:... ÉS ÚGY (ÍGY) ÉLÜNK

Mindenki a Világeszme híve."

II. KEZDŐDIK
Platón és Arisztotelész szerint a filozófia a mindenre rácsodálkozásunkból származik.
Ezt megfogalmazhatjuk úgy is: a létező számunkra nem Ezvagyaz, hanem Ezvagyaz? . Ezvagyaz , írásjel nélkül, teljes közönyösséggel, nem érdeklődve az iránt: ez vagy az-e. Ezvagyaz, sőt Ezvagyaz. -ponttal, kijelentésként, így talán így talán jobban érezhető az érdektelenség. Ez vagy az, melyik nem tudni és nem is fontos, ezzel pont, vége. Midőn az Ezvagyaz, sőt az Ezvagyaz. átváltozik , mert átváltoztatjuk Ezvagyaz?-zá, vagyis rákérdezünk ez-e vagy az-e, itt és ekkor és ezzel a filozófia és a többi tudomány is elkezdődik.
Ezvagyaz? sőt Ezvagyaz?!-a felkiáltójel érzékeltesse a tudás akarását, mindenáron és erőteljesen és feltétel nélkül stb. akarását, érzékeltesse és érzékelteti.) Ezvagyaz?!, Ezvagyaz?!! stb.)
A létező Mi? lesz, Mi?-vé tesszük. Sőt, Mi?!-vé (Mi?!, Mi?!! stb.)
A létező, valami, akármi, minden.
Mi? illetve Mi?! és remélhetőleg Ami.
A létező mint (a) kérdés tárgya és a kérdés megválaszoltatik.
Ami: , , , , és van-e Ami: , , , . Erre azt kell mondanunk, bizonyára van, ám ki a megmondhatója: elérhető-e?

A filozofálni képes, illetve közülük csak a a ténylegesen filozofáló létezők mindegyike a világ önmegismerése, egyszerre szeme, fénye és agya és csillaga, lámpása. Az emberek? nem feltétlenül, nem mindegyikünk. Az ember nevű létezőnknek nem szükségszerű része a filozófia képessége, vagy inkább szándéka-amit őszintén sajnálhatunk.

III. A FILOZÓFIA MEGVALÓSULÁSA-MEGVALÓSULTSÁGA
1. Jelmagyarázat:
_- az adott dolog leírása
. - az adott dolog megtörténése
_,_ - az adott kérdésre a megfelelő válasz(ok)
( _ , _) - minden egyéb lehetséges válasz
( ) -az adott dolog ( kérdés és válasz is ) megfogalmazása minden más formában
2. Mi a filozófia? _ ,_ ( _ , _) ( )
A filozófia célja(i) , feladata(i): _ , _ ( _ , _) ( )
A filozófia módszerei: _ ,_ ( _ , _ ) ( )
A filozófia ágai: _ , _ ( _ , _ ) ( )
Mindenki filozófus, mindenki mint filozófus: _ .

" A filozófia elérte célját , mindent teljesen leírt, mindenről mindent, minden álláspontot felvázolt, részletesen és maradéktalanul, kifejtett, minden(ki)re a megfelelő hatást tette, készen, befejez(őd)ve..."

3. A lételmélet
Mi a lételmélet? _ , _ ( _ , _ ) ( )
Mi a létezés? _ ,_ ( _ , _ ) ( )
Mi a létező? _ , _ ( _ , _ ) ( )
A létezők felosztása: - ... - ... - ... - ... stb.
A létezés oka: _ ,_ ( _ , _ ) ( ) A létezés célja: _ , _ ( _, _ ) ( )
( A lét oka: miért van egyáltalán a létező, nem pedig inkább a semmi?)

Minden egyéb: ... , ... , ... , .... , stb.

4. Az ismeretelmélet
Mi az ismeretelmélet? _ ,_ ( _ , _) ( )
A megismerés lehetséges? _ , _ ( _ , _ ) ( )
A megismerés folyamata, működése stb. : _ , _ ( _ , _ ) ( )
a tudás = ... _ , _ ( _ , _) ( )
a hit= ... _ , _ ( _ , _ ) ( )
a tapasztalat=... _ , _ ( _ , _ ) ( )
az objektum= ... _ , _ ( _ , _ ) ( )
a szubjektum=... _ , _ ( _ , _ ) ( )
a megismerhetetlen=... _ , _ ( _ , _ ) ( )
a megismerhető=... _ , _ ( _ , _ ) ( )
a jelenség=... _ , _ ( _ , _ ) ( )
a látszat=.. _ , _ ( _ , _ ) ( )
az érzékelés=... _ , _ ( _ , _ ) ( )

Minden egyéb: .... , .... , .... , .... stb.

5.A történelemfilozófia:
Mi a történelemfilozófia?=... _ , _ ( _ , _ ) ( )
tárgyáról minden: ...

6. A természetfilozófia
Mi a természetfilozófia?= ... _ , _ ( _ , _ ) ( )
tárgyáról minden: ...

7. A társadalomfilozófia:
Mi a társadalomfilozófia?: ... _ , _ ( _ , _ ) ( )
A tökéletes társadalom? _ , _ ( _, _ ) ( ) lehetséges? _ , _ ( _ , _ ) ( )
legalább elméletben: ... MEGVAN

8. Etika
Mi az etika? = ... _ , _ ( _ , _ ) ( )
a jó= ... _ , _ ( _ , _ ) ( )
a rossz=::. _ , _ ( _ , _ ) ( )
a kell = :.. _ , _ ( _ , _ ) ( )
a szabad= ... _ , _ ( _, _ ) ( )
a tilos=... _ , _ ( _ , _ ) ( )
az erkölcs=... _ , _ ( _ , _ ) ( )
a bűn = ... _ , _ ( _ , _ ) ( )
az erény = ... _ , _ ( _ , _ ) ( )
9. ...

10. ... stb. , stb.

IV. A LEGNAGYOBB...
A legnagyobb, legfőbb létező , az ens entium valami, ami, az, ami időtlen, univerzális, mindent meghatározó, mindent megfelelően irányító stb. létező. Akár csak a gondolatainkban létezik, akár azokon túl is.
De az egyes létezőtípusoknál más-más legnagyobbat állapíthatunk meg.
A természetes tárgyak közül alighanem a maga a világmindenség a legnagyobb. Természetes tárgy-fizikailag létező, ami "spontán" alakul ki, nem tudatos cselekvés eredménye.Ilyen értelemben az univerzum is tárgy.
A mesterséges tárgyak-a valaki által előállított tárgyak-közül? valami különleges és mindentudó szuperszerkezet? Nevezetesen a csak elméletben létező és létezhető úgynevezett és úgynevezhető mindentárgy, valami, ami, az, ami minden tárgy tud lenni, minden tárgy, tetszés szerint, igény szerint átalakítható, átalakulható...
Természetesen, ha a mindenséget egy magas szintű értelem, intelligencia teremtette-ez esetben a mindenség, és minden egyéb is az utóbbi csoportba tartozik, ez esetben természetes tárgy nem létezik.
Az elvont fogalmak sorában, alighanem, maga a lét, a létezés fogalma a legnagyobb.
Az élőlények közül-az istenség, ha csak a gondolati léte a valóság, akkor is, ő a legnagyobb.
Az események esetében: minden lényegének feltárása és megtétele .
De legnagyobb az ún. mindenmegtörténés is, az ún . mindenmegtörténtetés is. Az összes esemény jelképes megtörtén(tet)ése. "Minden megtörténik-minden megtörtént." Például így vagy bármely más formában.
Ezek a legnagyobb cselekvések. De a természeti, fizikai és egyéb törvények általi események, a történések legnagyobbja? Maga az egész világ keletkezése-feltéve persze, hogy nem megteremtették.
Nemcsak valami megtörténése esemény, hanem valami állapota is. Megtörténtsége, a megvan történve-helyzete is. Akár megtörténhetőségének lehetségessége, megtörténhetősége is, a meg tud történni-állapota is.
Így nemcsak a világmindenség kialakulása, de puszta léte is, kialakultsága, illetve kialakulhatósága, létezhetősége is a legnagyobbak egyike.
Az igazi atom, a fizikai valóság legkisebb, tovább már nem osztható, apróbb részecskékből nem álló építőköve-ennek léte, léthetősége, léte, létejötte is a legnagyobb történések egyike.
Persze, ha az ateistáknak van igazuk. A teremtés esetén minden esemény cselekvés, az istenség világépítő-világkormányzó cselekedete-történés, senkinemcsinálja-esemény nincs.

V. LÉTEZŐK A létezővel mint létezővel foglalkozó tudománynak olyan értelemben kell foglalkoznia a létezővel, úgy kell definiálnia a létezőt, amely értelemben és amely definíció szerint nemcsak a tárgyak, élőlények, és nemcsak a fogalmak, de az események is létezőknek minősülnek.
Az anyagi létezők (tárgyak és élőlények a két alcsoportjuk) és a nem anyagi létezők (fogalmak) mellett az események a létezők egy újabb típusát képviselik, a nem anyagi létezők másik alcsoportja.
Létezőközti, létezőkközti létezőknek nevezhetjük őket-még ha ez kissé tautologikusan is hangzik.
A tárgyakkal, élőlényekkel, fogalmakkal, a tárgyak, élőlények, fogalmak által történik, tud történni,kell, hogy történjék, történik és történt ez-az.Ők (az) eseményekben, rajtuk keresztül stb. léteznek.
Az eseményekkel, az események által is tud történni,kell, hogy történjék, történik és történt ez-az.

Az eseményeknek is van megtörténendőségük és megtörténhetőségük.

A tárgyak használtassanak arra, hogy: , ezen kívül használtathatnak arra, hogy: . Az újságot elolvassuk és átolvassuk és beleolvasunk, ezen kívül nyári melegben legyezhetjük (és legyezzük! és legyezzük) vele magunkat.
Az élőlények érezzenek, gondolkodjanak, cselekedjenek úgy, hogy: , ezen kívül érezhetnek, gondolkodhatnak, cselekedhetnek úgy, hogy: . Az ember beszél, házat épít, megkérdi erről-arról: jó-e?, ezen kívül tud ugrálni, kavicsot a tóba hajítani.
Az eseményeket kell jóvá vagy jobbá tenni, ezen kívül lehetséges őket lefotózni, megfesteni... Igaz ez, mindez az eseményekkel történő eseményekre, az azokkal történő eseményekre... stb. is.

VI. Az élet önmagát érző létezés.
És az élet akar. Akar az élettelen is?
A számítógép "akarja", hogy bekapcsolják, használják, bekapcsoljuk és használjuk. A füzet, hogy teleírják-teleírjuk. Ezt az akaratot hívjuk inkább igénynek.

VII. Arisztotelész szerint minden emberi cselevés célja valami jó.
Valami jó-valami a cselekvő szerint jó?

Minden (emberi, állati) cselekvés oka valami a cselekvő szerint és/vagy a cselekvőnek nem megfelelőség, célja pedig ennek a cselekvő szerint és/vagy a cselekvőnek megfelelővé, megfelelőbbé változtatása.

A boldogság a megfelelőség érzése, a szerintem és/vagy nekem kell+a szerintem és /vagy nekem van azonosságának tudata vagy hite, azonosságuk tudatát vagy hitét kísérő, általa kiváltott érzés. A azonosság helyére különbözőséget írva megkapjuk a szenvedést.

VIII. Minden ismeretben elkülöníthető az az elem, amely a megismertből és amely a megismerőből származik. Külső és belső ismeretelem? Legyenek inkább belőlemvaló és belőlevaló.
Belőle, a megismerés tárgyából: azért ismerem (meg) ennek, ilyennek, ígynek és ekkor(i)nak és itteninek és ennyinek stb. , mert ő (meg)ismerhető ennek és ilyennek stb. Rendelkezik valahogy, valamilyen és valamekkora ezséggel, ilyenséggel, itteniséggel stb.-tud ennek, ilyennek, ígynek, ekkorinak stb. -ismerve, megismerve lenni.
A csillagnak van apró fénypontsága. A gömbnek van körsége
Belőlemvaló , a megismerés alanyából: azért ismerem (meg) ennek, ilyennek, ennyinek, itteninek, ekkorinak stb.( igen, stb. is), mert tudoK és tudoM (meg)ismerni ilyennek, ekkorinak, ennek stb.

Egyes ismeretekben ez, másokban az az elem dominálhat. De kizárólagosan ebből vagy kizárólagosan abból való ismeret lehetetlen.

S minden az( is) , aminek (meg)ismerhető, az is, olyan is, annyi is stb., stb. , aminek, amilyenek, amennyinek stb. (meg)ismerhető és ( meg)ismert. Származzék ez a (meg)ismerhetőség)-(meg)ismertség akár belőle, akár belőlem.

IX. Minden létezőnek van ún. (meg)ismerendősége. Az, aminek, amilyennek,ahogynak, amikorinak, ahol(i)nak, amiértinek, amekkorának stb., stb. ismerni, megismerni kell ahhoz, hogy hatására vele kapcsolatban vagy bármi egyébbel kapcsolatban úgy gondolkodjunk, úgy cselekedjünk: ahogy arra szükség van. Jelentsen a szükség bármit.
Minek, ilyenek stb. kell ismerni magunkat, Istent, a halált, a jót, ahhoz, hogy jók legyünk, jól akarjunk, legfőképp jól tegyünk.?
Minek kell ismernem neked, neki, neki, nekem? Minek kell ismerni most, minek, akkor, ha...? És akkor, ha...?
Ismerni, hinni, tartani, tekinteni. Stb.
Bármilyen változó és feltételfüggő a (meg)ismerendőségünk, létezik.
" A ismeri aminek kell : A-t ... B-t ... C-t ....
B ismeri aminek kell A-t .... B.t .... C-t ...
C ismeri aminek kell A-t ... B-t ... C-t ...
Aminek, amilyennek, ahogynak, ahol(i)nak, amikor(i)nak stb. "

X. A jelenség, közismert német neve Erscheinigung: a tárgy, a tapasztalati tárgy, aminek, amekkorának, ahol(i)nak, amikor(i)nak stb. érzékeljük.
A jelenség, ellentétben a tapasztalat tárgyával, aminek jelensége, az, olyan, akkori, ottani, azérti, stb. mint érzékeljük. Pontosan.
Ha nem, akkor itt a itt a jelenség jelensége és annak jelensége és így tovább a végtelenen is túl.
Talán szükségszerű valaminek a léte, amit önmagának ismerhetünk és ismerünk (meg).

XI. Az összes létező együttese,a világ, a minden, a Minden, az Egyetemes Létközösség. Épp alapvető jellege miatt szinte észrevehetetlen.Tagsága el nem kerülhető, belépni nem kell, kilépni és kizáratni nem lehetséges.Fővezére az ész, alvezérei az észben és az észből cselekvők.Népe, köznépe az élettelen világ.
Mint élő test: csontjai az élettelen létezők, vére az események, szíve a fizikai, kémiai törvények, agya az értelem, lélegzete és tápláléka az elvont fogalmak, végtagjai talán én vagy talán te.
Mint lélek: közönyössége a tárgyak, vágya az élet, akarata az értelem.

XII. JÓL VAGY SZABADON?
1. A szabadság. Pontosabban mondva A SZABADSÁG. Az, amiért küzdöttek a görögök, a magyarok, a bolgárok, ami felé Fichte szerint halad a történelem, amiért állítólag életét adta Ulrike és Andreas, amiről lelkesen verselt Petőfi, Mickiewicz... Amiről álmodott Martin Luther King.

A szabadságot nagyon és kivételesen és rendkívül és elképesztően és a többi jelentős szentséges és alapvető és a többi dolognak tartod, egyéni és világállapotnak , léfeltételnek stb. érzed és érzitek. Miért?
Ne legyen ez költői kérdés.
2. MI A SZABADSÁG?
Valamely akarattal bíró létezőnek a saját akaratából következő és azzal összhangban lévő megtörténhetősége és megtörténése. Ellentéte a korlátozottság: valamely létezőnek egy másik létező akaratából következő és azzal összhangban lévő megtörténhetősége és megtörténése.

SZABADSÁGVÁGYUNK elképzelhető, hogy minden racionális alapot nélkülöz. Gyerekesnek és nevetségesnek tűnhet.
A SZABADSÁG, sőt a szabadság is nemritkán az erkölcstelenség, az alsóbbrendűség, a tudatlanság szabadsága. SZABADSÁGA.
Nem lehetetlen, hogy a SZABADSÁG, sőt akár a szabadság is akár, korántsem annyira szent és nélkülözhetetlen mint gondoljátok, mint gondolod. Nem az a legnagyobb és legcsodálatosabb, legdicséretesebb és legerkölcsösebb, amit tehetünk valakivel, hogy szabaddá tesszük (illetve szabadon hagyjuk). Akkor nemcsak a láncait kell leverni, letépni és leszaggatni, hanem el kell tőle venni az erkölcsi szabályzatot, valamint kezébe fegyvert kell adni, szájába pedig bármikor elharapható ciánampullát.

SZABADSÁG helyett, HELYETT a SZÜKSÉGESSÉG, A SZÜKSÉGESSÉG KÉNYSZERE, A SZÜKSÉGESSÉG SZABADSÁGA. Az lehet és az legyen szabad, aki TUDJA, AKARJA, MEGTESZI: amit KELL.

3. Az ember SZABADSÁGKÖZPONTÚSÁGÁT mutatja a SZABADSÁGVESZTÉS mit büntetés. Illetve: SZABADSÁGVESZTÉS.
SZABADSÁGVESZTIK a zsebtolvajok, a pedofilok, a gyújtogatók, a gyilkosok, a hamisítók.
Mindenért a SZABADSÁG ELVÉTELE a büntetés. De a tökéletes, megfelelő, igazi és pontos büntetés. TÖKÉLETES... stb.
Különbség csupán az időtartamban van. Egy év, tíz év, életfogyt. (A fegyház- börtön-fogház fokozati különbségeket tekintsük elhanyagolhatóaknak.)
A SZABADSÁGVESZTÉS mint általános, mindenhez illő büntetés (a pénzbírság, vagyonelkobzás, az ettől-attól való eltiltás lényegesen ritkább mint a szabadságvesztés. Testi fenyítés, megszégyenítés pedig egyáltalán nem is fordulhat elő.)
( SZABADSÁGVESZTÉSNEK hívjuk, bár a rácsok túlsó oldalán is van szabadság, innenső oldalukon is van korlátozottság. A belső szabadságot nem lehet elzárni, ezen kívül a börtönben is tudunk például jobbra fordulni VAGY balra fordulni, felállni VAGY nem, a szemünket becsukni ÉS/VAGY a lábunkat kinyújtani- és az ilyen mindennapos, jelentéktelen(nek tűnő) cselekvések, ezek lehetősége is SZABADSÁG és akár tud lenni életünk lényegi része.
A börtönön kívül sem tudunk mindig és mindenhová menni, nem biztos, hogy azt a munkát végezzük-végezhetjük, amelyet-amelyiket akarjuk, hogy senki-semmi nem írja elő, hogyan öltözködjünk, melyik vendéglőbe menjünk, kivel barátkozzunk...)

Valamit meg tudunk tenni-nem tudunk megtenni, ez nemcsak lehetőség, képesség is.
El tudsz menni a szomszédba mert nem vagy bezárva a lakásba, mert nincs kijárási tilalom: ez lehetőség, ez szabadság, A TE SZABADSÁGOD.
El tudsz menni a szomszédba-mert nem vagy súlyos mozgáskorlátozott, ez, a képesség-másfajta természetű?
Érdekes módon az előbbi hiányát, a lehetőség hiányát érzed súlyosabbnak, adott esetben súlyosabb büntetésnek. Igaz?
Nem tudsz elmenni a szomszédba, mert börtönben vagy-komoly probléma.
Nem tudsz elmenni a szomszédba, mert súlyosan testi fogyatékos vagy-ezt, ugye, nem érzed olyan, ugyanolyan, annyira, ugyanannyira tragikusnak. EZ NEM SZABADSÁGOD hiánya, HIÁNYA. Márpedig nyilvánvalóan tudod, hogy átmenni nem tudásod problematikus volta nem függ átmenni nem tudásod okától. Tudod, de mégis úgy érzed, hogy:

4. Inkább éhezel, fázol, átlőve oldalad, részed minden nyomor, Petőfi szavaival, de szabadon, mint jóllakva, melegedve, kényelemben és egészségben?
Legyen.
De sajnos te ugyanígy inkább részegeskedsz, erőszakoskodsz, barbárkodsz szabadon és önként, mint jótékonykodsz, művelődsz, alkotsz kényszerből és parancsra. Te magad sem tudod, miért ennyire szent és sérthetetlen a SZABADSÁGOD.

Szabadság bizonyos értelemben nincs. A kötelező és a tilos között nem létezik középút. Az "én döntök" elv, ha nem erkölcstelenségből, akkor a kötelesség jóhiszemű túlszűkenértelmezéséből fakad. A szükség dönt, én nem döntök, én felismerek és engedelmeskedem, te is, ő is, ő is. A szükség mindenben ott van, nemcsak a fegyverben, a koronában, nemcsak a talárban, de például a lakásunk fala piros vagy zöld színében is.
Egyesegyetlenegyarcú , egyesegyetlenegyszavú a szükség. Sok esetben nehéz látni-hallani, érzékeink és értelmünk túl rövidek, túl kicsinyek és túl fejletlenek-és lehet, hogy ez nem is lehetne máshogy.

5. Ha szabad vagyok, a helyes és a helytelen közül választhatom az utóbbit is. Ha a Szabadság az ideális, de maga a Szabadság, a totális és nagybetűs, jogom is van választani a helytelent.
Választani, akarni és tenni, akarni, már akarni is. Feltételezük, hogy van helyes és helytelen. Hogy mik ezek, az itt és most közömbös.

SZABADSÁG HELYETT A SZÜKSÉGESSÉG? A SZÜKSÉGESSÉG KÉNYSZERE.
Jogunk és kötelességünk :
-a dohányost a dohányzásban megakadályozni, arról leszoktatni, erőszakkal is, ha a dohányzás helytelen-nem a dohányzás általában, hanem ez az ő "konkrét", személyes dohányzása.
-a betörőt elkergetni, elfogni, ha ez az ő betörése (nem a betörés általában) helytelen. Nem megfelelő, stb.
Ha a dohányzása, betörése szükséges, jó, helyes, hasznos és megfelelő , kötelesek vagyunk elősegíteni, példáját követni.Jogunk és kötelességünk mindent létrehozni, jobbítani, boldogítani vagy elpusztítani, elrontani, kínozni, attól függően, mire van szükség.

6. A helyes eszme (legyen bármi) követői kötelesek és jogosultak mindenkit, lehetőség szerint a helyes eszmére téríteni-kényszeríteni, minden lehetséges és minden nem lehetséges úton, minden lehetséges és minden nem lehetséges módon, eszközzel. Jogosultak és kötelesek önmagukat MINT a helyes eszme követőit és érvényesítőit adott esetben előtérbe helyezni másokkal szemben. A helyes eszmének és annak célja jegyében, érdekében, nevében használni, amit és akit és ahogy és amennyire és amikor stb. kell.Ez az az ún szent önzés. Szent önözhessünk és szent önözzünk! Én, te, ő, ő.DE csakugyan szent legyen. SZENT.

7.Jól vagy szabadon?-Szabadon jól. Ha nem tudjuk és/vagy nem kívánjuk a jót, azt a bizonyos jót, akkor leláncolva, éheztetéssel, veréssel, félelemből, kétségbeesve, de a jót.

8. Az erkölcstelen és az erkölcsös embertípuson kívül fel kell venni még két kategóriát.
Erkölcsmentes, aki látva a szabadság és a helyesség egymással való szembekerülhetőségét, tudatosan az előbbit választja."Ez a jó, az a rossz. Vagy fordítva.Vagy mindkettő...? Lehet, egyik se. Ám én teszem, amit akarok. Erkölcs engem ne kössön meg. Nem is fog."Esetleges helytelensége, szabadon választott esetleges helytelensége önmagára nézve is mit jelent? erről mit mond?...
Az erkölcsmentes nem azonos az erkölcshiányossal. Azzal, aki nem gondol a mindighelyesen vagy szabadon?-ra, azért él az erkölcs nélkül, mert eredendően ilyen. Az erkölcsmentes (talán nem a legtalálóbb elnevezés) erkölcsnélkülisége tudatos választás eredménye.
Az erkölcsmentességen túl: aki látja a szabad és a helyes ellentéthetőségét, valamint azt is: önérdeke is az utóbbit kívánja, az előbbiről lemond. Aláveti magát bizonyos etikai előírásoknak. Erkölcsi szabadságát teljesen feladja-bár elképzelhető, hogy csakis önnön érdekében.
Ezt az utolsó típust tartsuk ideálisnak, hozzátéve: az erkölcsi szabadság feláldozása ne pusztán öncélból történjék.

Létezik-e ez utolsó típusból vagy akár az erkölcsmentes típusból legalább egy emberpéldány, ez sem költői kérdés.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!