Ő

Ő
1. Minden egyes létezőnek van ún. és úgynevezhető ő-je, ő-sége. De kezdjük ábrával:
Ő-1. természeti ő 2. történeti ő
2. X létező természeti ő-je , ami és amilyen a milyensége, a természete. X létező történeti-je, ami vele / általa történik, az ő történelme, sorsa. Más néven "helyzeti" ő-je.
3. Ő-1. kollektív ő 2. csakő
A közös, kollektív ő, ami és amilyen nemcsak X tud, tudna lenni, hanem pl. Y és / vagy Z és / vagy Q... is. Ami nemcsak-szel tud, tudna történni (vele, illetve általa), hanem pl. Y-nal, Y által, C-vel, C által is.
Az egyéni ő, a csak ő, a csakő, ami, amilyen stb. semmi más nem tud, tudna lenni, csak X, ami semmi más által, semmi mással nem tud, nem tudna lenni, csak X által, csak X-szel.
4.További felosztás: Ő - 1. kialakult 2. eredendő
X kialakult ő-je, ami más is tud(na) lenni, ami mással / más által is tud(na) lenni, történni-de nem teszi, sosem. Ennek oka közömbös.
Eredendő ő-je, ami más nem tud(na) lenni, illetve ami mással, más által nem tud(na) történni, lenni.
5. Ő - 1. természeti - kollektív: kialakult
vagy eredendő
- csakő: kialakult
vagy eredendő

2. történeti - kollektív: kialakult
vagy eredendő
- csakő: kialakult
vagy eredendő
6. X és minden egyéb is nem más mint az eredendő természeti csakő (ő-je).
7. A természeti és a történeti ő kapcsolatáról: előbbi determinálja utóbbit. Adottságaink hajlamosítanak bizonyos történésekre, bizonyos általunktörténésekre , bizonyos tettekre.