Novespo

Novespo, az eszperantó nyelv egy módosírott változata

Neve: nova Esperanto, röviden novespo.

Csak a nyelvtan tér el helyenként az eszperantóétól

1. A jelen idő -as jeléből az a elhagyható és írásban aposztróffal helyttesíthető:

mi venas, mi ven's=jövök

2. A személyes névmaxok:

mi-én, vi-te, ti ki-maga, ön, maguk, önök, ri=ő, bármely nemben, li-ő hímnemben, shi-ő, nőnemben, ghi=az, élettelen dolog, ni-mi, viji=ti, maguk, önök, iiri=ők, bármely nem, iili-ők, hímnemben, ishi-ők nőnemben, ighi-azok, élettelen dolgok

3. A személyes névnasok végén álló i elhagyható, íírasban aposztróffal: mi-m', vi iras-v' iras=mész

4. Van óhajtó mód, jelen és múlt időben. Jele: -es.

Mi leges=bár olvasnék

Múltban: az esti óhajtó mód jelenben(ses) és ...inta

Mi ses leginta=bár olvastam volna.

5. Vannak rendhagyó igék

esti=lenni

sas, sis, sos, su, sus, ses

Tagadva: nas, nis, nos,nu, nus, nes

havi

has, his, bos, hu, hus, hes

Tagadva: hasan, hisin, hoson, hun, husun, hesen

povi

pas, pis, pos, pu, pus, pes

Tagadva: pasan, pisin, poson, pun, pusun, pesen

voli

vas, vis, vos, vu, vus, ves

Tagadva: vasan, visin, voson, vun, vusun, vesen

devi

das, deis, dos, deu, dus, des

Tagadva: dasan, deisin, doson, dun, dusun, desen

A múlt nem dis, mert az igekötőként azt jelenti: szétt. A felszólító mód nem du, mert az számnévként kettőt jelent.

scii

secas, secis, secos, secu, secus, seces

Tagadva: secasan, secisin, secoson, secun, secuson, secesen

fari

fras, fris, fros, fru, frus, fres

Tagadva:

frasan, frisin, froson, frun, frusun, fresen

okazi

zokas, zokis, zokos, zoku, zokus, zokes

Tagadva: zokasan, zokisin, zokoson, zokun, zokusun, zokesen

6. Van részes eset. Egyes számban -al, többes számban -ajla: 

la knabal-a fiúnak, la knabajla=a fiúknak

7. Van ok- és céleset. Egyes számban -il, többes számban -ijli

libril-libril=könyvért, librijli=könyvekért

8. A hímnem jele a vir - prefixum.

homo=ember, virhomo=férfi, homino=nő

malsanulo=a beteg ember (nő vagy férfi), malsanulino=a beteg nő, virmalsanulo=a beteg férfi

És: atro=szülő, viratro vagy patro=apa, atrino vagy mattro=anya

9. Rendhagyó az elaő tíz sorszám:

una-1., da-2., tra-3., kva=4/, kvia=5., sasa=6., spa=7., aka=8., nava=9., daka=10.

10. Az eldöntendő kérdés chu kérdőszavàból az u kieshet:,

Chu ankau  iki? vagy ch' ankau iki?,=ők is?

10. Ugyanígy kieshet a je és a pri viszonyszók magánhangzója:

je ili vagy j' ili, pri io vagy pr' io

11. A főnévvégi o elmaradhat többes számban és tárgyesetben is, ha van ott valami, ami je!zi a számot és az esetet. 

grandajn domojn=grandajn dom"-nagy házakat. A granda többes száma és tárgyesete elég.

tiujn florrojn=tuijn flor'. -azokat a virágokat. A tiu többes száma és tárgyesete elég.

12. Van befejezett ige. Képzője -a-. Az igető é az idő- vagy módjel közé tesszük.

 mi legaas=elolvasom, mi legais=elolvastam, mi legaos=el fogom olvasni, mi legau=olvassam el,mi legaus=elolvasnám,mi legeas=bàrcsak elolvasnám

Van folyamatos ige, képzője -e-, a tő és az idő- vagy módjel kíözé tesszük:

mi legeas=olvasom, mi legeis=olvastam, mi legeos=olvasni fogom, mi legeu= olvassam, mi legeus=olvasnám, mi legees=bárcsk olvasnám

Van gyakorító ige, képzője -i-, ezt is a tő és az idő- vagy módjel közé kell tenni:

mi legias=olvasgatok, mi legiis=olvasgattam, mi legios=olvasgatni fogok, mi legiu=olvasgatnék, mi legius=olvasgatnék, mi legies=bárcsak olvasdgatnék