Néhány (ismeretlen) ember

NÉHÁNY (ISMERETLEN) EMBER
1.
Ezen sorok írása után alig pár héttel lehet nyolc esztendeje, hogy megismertem a Csery-testvéreket-és ők éppen ennyien, nyolcan vannak. Voltak és vannak és lesznek.
Ők a világhírű, állítólagos parafenomén, Uri Geller testvérei.
2008-ban Magyarországon szerepelt egy televízióműsorban Uri Geller-ennek kapcsán cikkezett róla a média. 2008. április 4-én így tudtam meg egy újságból, hogy Uri Geller anyjának nyolc-ahogy fogalmaztak- abortusza volt. Az apa döntése nyomán, aki nem akart gyereket. (Volt Gellernek egy vele megegyező nevű bátyja is, aki autóbalesetben meghalt még az ő születése előtt, itt róla nem esik szó).
Ők nyolcan a Csery-testvérek.
Sorrendben: Csery Ádám vagy Csery Ágnes, Csery András vagy Csery Anita, Csery Ferenc vagy Csery Fruzsina, Csery Ilona vagy Csery István, Csery Tamás vagy Csery Tímea, Csery Gábor vagy Csery Gabriella, Csery Miklós vagy Csery Nikolett, Csery Emese vagy Csery Endre. Én így neveztem el őket. Akkor 2008. április 4-én, azonnal-miért kellett volna várni, várnom, várni-és miért lett volna szabad várnom, várni?
Az azt követő napokban rajzoltam nekik síremlékfélét... stb.
Miért kellett volna , miért lett volna szabad várnom, várni?

A Csery-testvérek általam történt megismerésével egyidejűleg fény derült arra, hogy valahol Franciaországban valaki nyolc kisbabáját gyilkolta meg. A szülés UTÁN közvetlenül vagy legalábbis nem sokkal, 1987 és 2008 között.

Ezt a nyolc embert Szkemmernek, Szkemmeréknek neveztem el. A keresztnevek ugyanazok mint a Csery-testvéreknél. Vagyis ők: Szkemmer Ádám vagy Szkemmer Ágnes, Szkemmer András vagy Szkemmer Anita, Szkemmer Ferenc vagy Szkemmmer Fruzsina, Szkemmer Ilona vagy Szkemmer István, Szkemmer Tamás vagy Tímea, Szkemmer Gábor vagy Szkemmer Gabriella, SZkemnmer Miklós vagy Szkemmer Nikolett, Szkemmer Emese vagy Szkemmer Endre.
Micsoda véletlen: ezek is, azok is nyolcan. (De persze különböző létszám esetén is össze lehetne és össze kellene őket hasonlítani, hasonlítanom, hasonlítanunk!)
Valaki, ketten is ! meggyilkolják nyolc gyereküket. (Hogy meggyilkolják vagy meggyilkoltatják, személyesen vagy "megbízóként", az itt és most egyre megy.) Meggyilkolják, megsemmisítik, likvidálják...
Az egyik: mindezt törvényesen teszi, van lehetősége törvényesen tenni. Semmiféle büntetőjogi következménye nincs. A közvélekedés szerint sincs benne semmi kivetnivaló.
A másik: őrizetbe veszik, megvádolják stb. Ahogy írták: az eset megrázta Franciaországot.
Tibor Geller (így hívták, tudomásom szerint a Csery-testvérek -és Uri Geller- apját) magzatkorukban gyilkolta meg a gyerekeit. Az ominózus nő újszülöttkorukban. A Csery-testvérek meggyilkolása hivatalosan nem gyilkosság, hanem úgynevezett terhességmegszakítás volt. A Szkemmer-testvérek meggyilkolása, ugyebár, hivatalosan is gyilkosság volt.
A Csery-testvérek hivatalosan soha nem is léteztek.

Ahogy az Ismeretlen emberekben leírtuk, kikövetkeztettük, megállapítottuk: a szülésnél csupán annyi történik, hogy az ember , a gyerek, a magzat,a csecsemő? a kisbaba, az ember különválik az anyja testétől.
Nem ekkor lesz.
Nem ekkor válik jogosulttá erre-arra.

Magzatkorunkban ugyanúgy vagyunk és ugyanolyanok vagyunk mint újszülöttkorunkban. Az anya testén belül vagy azon kívül-egyre megy.
Így is, úgy is, pontosabban: itt is, ott is ugyanúgy létezünk és ugyanazon jogok illetnek meg mindnyájunkat, őt is, őt is, téged is, Cseryéket is, Szkemmeréket is.
Az anyánk testében is ugyanúgy vagyunk mintha (már) azon kívül volnánk és ugyanolyan jogaink vannak mintha (már) azon kívül volnánk. Az anyánk testén kívül is ugyanúgy vagyunk mintha (még) benne volnánk és ugyanolyan jogaink vannak mintha (még) benne volnánk.

Igaz-e?

Megismételjük, amit az Ismeretlen emberekben megfogalmaztunk.
Az ember (te, én, ő, Cseryék, Szkemmerék stb., igen, Juli is) meg nem születettsége-megszületettsége, az, hogy az anyja testében vagy azon kívül pusztítják-e el, az elpusztításának helytelenségét-helyességét, jogsértő-jogszerű voltát nem érinti.

A Csery-testvérek meggyilkolása-és a Szkemmer-testvérek meggyilkolása...

Ha ez önrendelkezés, az is.
Ha az gyilkosság, ez is. Ha ez indokolt és jogos, az is. Ha az indokolatlan, értelmetlen és jogtalan, ez is.
Ha a Szkemmer-testvérek anyját bíróságilag el kellett ítélni, Tibor Gellert is kellett volna?
Ha TGellert nem kellett volna-Szkemmerék anyját sem. Bizony nem is lett volna szabad.

A Csery-testvérek meggyilkolása és a Szkemmer-testvérek meggyilkolása.

Te, ugye, az előbbit helyénvalónak érzed, az utóbbin felháborodsz. Helyénvalónak, szükségesnek, ésszerűnek. Elszörnyedsz, felháborodsz, elborzadsz.
Ha Tibor Geller újszülöttkorukban agyonverte, vízbe fojtotta volna stb. nyolc gyerekét, akkor:...
Ha a Szkemmer-testvérek anyja valakivel megölette volna nyolc gyerekét, elvetette volna őket, amikor azok még a méhében voltak, akkor:...

Nem tudjuk, nem tudhatjuk, Tibor Geller hogyan látta gyerekei meggyilkolását. Tisztában volt-e azzal, hogy ő a szülők szégyene. Stb.
Azt sem tudhatjuk, azt sem tudjuk: ezek után miért egyezett bele Uri Geller ( és később autóbalesetben elhunyt bátyja) életben hagyásába. Ezzel némiképp mérsékelte saját legrosszabb apa voltát, bár összesítve szülői tevékenysége így is minden bizonnyal világelső, nem éppen pozitív értelemben.
Megtörténhetett volna, hogy senkinek nem kegyelmez.
Megtörténhetett volna, hogy van még ennyiedik, annyiadik gyereke és:...
Megtörténhetett volna, hogy nyolcadik, hetedik ...stb. gyerekét hagyja életben.
Tibor Geller-és felesége. Nyilván ő sem hagyható ki a történetből. Vajon ő miért egyezett bele nyolc gyereke megölésébe? Férje iránti szerelemből? Vagy nem egyezett bele, de kényszerhelyzetben volt?...
De függetlenül Geller hozzáállásától, esetleges felelősségétől: vajon miféle világ az, ahol valaki sorozatban tudja önkényesen eltakaríttatni nyolc gyerekét, nyolc embert, teljesen legálisan? No és persze a közvélemény által sem ítélve el. Meg lehet kérdezni, meg kell kérdezni, megkérdezzük.
Súlyos jogszabályi, még súlyosabb gondolkodásbeli hiba.
Nem lehetetlen, hogy Gelleréket optimális esetben közfelháborodás közepette a vádlottak padjára ültették volna nyolcszoros gyilkosságért. Milyen ítélet születhetett volna?
Nem lehetetlen, hogy Gellerék optimális esetben nem tudták volna ezt megtenni egyik gyerekükkel sem, még titokban, illegálisan sem.Nem lehetetlen, hogy optimális esetben nem is akartak volna így, a legbrutálisabb módon megszabadulni a gyerekeiktől.

Ki, mi, hol, hogyan nevelte volna fel őket?

Hiszen gyereket akarni és gyereket vállalni, ugye, senkinek sem, egyikünknek sem kötelessége, Tibor Geller(ék)nek sem.

Igaz-e?

Mindig az volt a megérzésem, hogy az első Csery-testvér fiú, pontosabban férfi (vagyis Csery Ádám a neve).
Sovány, fekete hajú, az átlagosnál okosabb. Okosabb a szüleinél és Uri Gellernél is. Alighanem egyetemet végzett volna.
Nem egy mosolygós típus, de nem rosszindulatú.
A második szintén fiú, illetve férfi, azaz Csery András. Ő is sovány, de barna hajú. Társasági alkat. Intelligenciája átlagos. Felnövekedvén talán például katona lett volna.
A harmadik és a negyedik? ők különböző neműek. Világosabb hajúak. Andrásnál némileg eszesebbek. Főleg Ferenc vagy Fruzsina. (Talán inkább Ferenc.)
Az ötödik nő: Csery Tímea. Hasonlít Ádámra. Felnőttként lett volna két, három, akár négy gyereke is.
A hatodik Csery Gábor (vagy Gabriella?) külsőleg olyan mint Ferenc, esetleg Fruzsina és mint Ilona (István). A jellemét tekintve náluk csendesebb, szótlanabb.
A hetedik szintén férfi, Csery Miklós. Ő még inkább, ő kifejezetten visszahúzódó típus. Kinézetre alacsony, rövid és fekete hajú.
Végül Csery Emese. Ő Uri Gellerre hasonlít. Talán az egyéniségét tekintve is.
Mindez persze pusztán az én szerény megérzésem. Talán egészen mások és egészen másmilyenek.

Az Ismeretlen emberekhez csatolt igazságszolgáltatás természetesen vonatkozik a Csery-testvérekre is. Lapozzuk fel és helyettesítsük be!
X-az áldozat, a nyolc Csery-testvér Y-a szülő, a felbujtó=Tibor Geller és felesége Z-az összes tettes Q-bűnsegéd, mindenki, aki valamely Csery-testvér megölésében segédkezett , ha volt ilyen, ha van ilyen

Ez az igazságszolgáltatás, ahogy le is van írva benne, ott van, megvan egy-egy "példányban" minden és mindegyik és minden egyes magzatgyilkosságnál. Így tehát a Csery - testvérek esetében nyolc példányban létezik. Mindegyiküknél egy.
Szimbolikusan másoljuk ide ezt az igazságszolgáltatást, igen, nyolc példányban: ... , ... , ... , ... , ... , ... , ... , ... , ... ,
Ez kilenc-nem probléma. A kilencedik legyen közös. Vagy legyen általában az összes abortusz-áldozaté.

A Szkemmer-testvérek nem magzatként haltak meg, de természetesen nekik is jár a megfelelő igazságszolgáltatás: ... , ... , ... , ... , ... , ... , ... , ... , ... , ... , ... Nyolcan vannak ők is és ez tizenegy-ez sem baj.A kilencedik , a tizedik, tizenegyedik stb. minden és mindegyik és minden egyes túl rövid életű embertársunké.
2.
2008-ban, fél évvel a Csery-testvérek általam történt megismerése után halt meg Albert Györgyi, ismert riporter, újságíró.
Öt gyereke volt (jelen legjobb tudomásom szerint).
Mind az ötöt megabortizáltatta.
Vagyis? még kisbabakorukban, magzatkorukban meggyilkoltatta.
Gyerekei sorrendben: Zahav Albert vagy Zahav Andrea, Zahav Balázs vagy Zahav Borbála, Zahav Daniella vagy Zahav Dénes, Zahav Mihály vagy Zahav Mónika, Zahav Gabriella vagy Zahav Géza.
A Zahav-testvérek meggyilkolásának sem lett sohasem büntetőjogi folytatása. Albert Györgyit, ahogy mondják, sztárolták, közkedvelt híresség volt.

Természetesen nem ismerem Zahavék meggyilkolásának körülményeit, indítóokát. A magzatgyilkossággal kapcsolatos tapasztalatok alapján nem valószínű, bár nyilván nem is kizárt, hogy olyan okból ölték meg őket, ami ennek valóban oka volt, olyan célból, ami ezt mindenképpen szükségessé tette.

Tény, hogy ha Albert Györgyi azért ölette meg a gyerekeit, mert nem akarta felnevelni őket, ez esetben itt is megkérdezhető és megkérdezendő: miféle világ az, ahol valaki sorozatban tudja kivégeztetni gyerekeit, teljesen legálisan és mindenki szerint helyesen. Itt sem költői kérdés. Azt kell mondanunk, igen: súlyos jogszabályi, még súlyosabb felfogásbeli hiba.
Albert Györgyi és gyerekei apja, apjai. Őket is meg kell említeni és az ő esetleges felelősségüket. Egyikük apja talán egy bizonyos Máté Gábor. Gyilkosa is?

Amennyiben Albert Györgyi tudatában volt azzal, mit csinál-nem lehetetlen, hogy Tibor Gellerhez hasonlóan neki is a vádlottak padjára kellett volna ülnie-és oda is ült volna normális körülmények között.
Az ő esetében is milyen Ítélet születhetett volna? Nem lehetetlen, hogy Tibor Gellerhez hasonlóan Albert Györgyinek sem lett volna lehetősége megabortizáltatni egyik gyerekét sem, normális körülmények között.
És persze nem lehetetlen, hogy nem is akarta volna-normális körülmények között.
Ki, mi, hol és hogyan nevelte volna fel őket?

Nem lehetetlen, hogy Albert Györgyi minden riporteri és újságírói kiválóságától függetlenül az anyák szégyene volt .
Az pedig, hogy sztárolták, a magyar média szégyene és jól mutatja ennek a kornak , ezen kor emberének szűklátókörűségét, elmaradottságát... Azt, hogy itt valami komoly hiba van és ez mélyen benne gyökerezik az emberekben.
Annak idején Albert Györgyi töltötte be az Országod Főribanc tisztét?

A már említett igazságszolgáltatás működik a Zahav -testvérek esetében is: ... , ... , ... , ... , ...
(Felröppentek olyan hírek, miszerint Albert Györgyi a halálakor terhes volt. Ha igen, ez a gyereke Zahav Tibor vagy Tímea. Az ő halála e szempontból spontán vetélésnek minősül és vonatkozik rá, amit a spontán vetélésről írtunk szintén az Ismeretlen emberekhez mellékelve-csatolva)...
3.
Ehhez az igazságszolgáltatáshoz alighanem hozzátehető és hozzáteendő mind a Csery-, mind pedig a Zahav-testvéreknél:
Az, amit Tibor Geller + felesége és amit Albert Györgyi (+ adott esetben gyerekei apja, apjai ) tett a gyerekeivel, főképp, hogy ezt meg tudta tenni jogszabályba nem ütközve, az emberi élet és az emberi méltóság meggyalázása.
4.
Folytatva a sort:
1998-ban Magyarországon bíróság engedélyezte egy akkor 13 éves lány gyerekének meggyilkolását. A döntést vele összhangban lévő tett követte. Az áldozat Bóka Antal vagy Bóka Antónia volt, röviden Bóka A.
Anyja, egy bizonyos Katalin, talán egy Dávod nevű településen élt. Bóka A. után lett más gyereke is, Bóka A.-nál szerencsésebb.

Bóka A.-t ismertem meg először a legrövidebb életű emberek közül, de csak évekkel később figyeltem fel a magzatgyilkosságra, Temesi Annamária vagy Temesi Pál kapcsán, akivel kezdődik az Ismeretlen emberek.

Figyeljük fel Bóka A. halálával kapcsolatban:
Az állam feladata, hogy minden ember, hogy mindannyiunk számára biztosítsa jogai érvényesülhetőségét és érvényesülését.
(Gyöngébbek kedvéért Bóka A. számára is).
A bíróságok döntéseiben a különféle jogszabályok nyilvánulnak meg, amely jogszabályok az állam fenti feladatát vannak hivatva ellátni.
Bóka A. esetében és Bóka A. számára, az összes Bóka A. esetében és az összes Bóka A. számára a állam egy emberellenes hatalomként jelent és jelenik meg. A fent említett funkciójával éppen ellentétes funkcióban.
Nem elég, hogy nem biztosítja az ember , pl. jelen esetben Bóka A. jogait, éppen ellenkezőleg elrendeli az ember , például Bóka A. életének kioltását, vagyis legalapvetőbb jogának, jogainak megsértését.

Elképesztő, hogy ez meg tudott történni és megtörtént a XXI. század kapujában.
Valami nem úgy van itt, nagyon-nagyon nem úgy, ahogy kellene.
Valami nagyon barbarizmusnak, valami nagyon nagy alsóbbrendűségnek kell itt lennie. Erős a gyanú, hogy normális körülmények között ez még csak szóba sem került volna, szóba sem kerülhetett volna mint lehetőség. "Ki fogja ezt a gyereket, ezt az embert felnevelni? Kinek adjuk oda?-majd a születés után." Ez lett volna a kérdés, nem az, hogy : "elvetessék-e": természetesnek tekintették volna, hogy neki is élnie kell és szabad és élni fog.
Néhány esztendővel Bóka A. után egy brutális kutyakínzás országszerte nagy, óriási vihart kavart. Az állatvédők aláírásgyűjtésbe kezdtek az állatkínzás bűncselekménnyé nyilvánításáért, ez később meg is történt. Az állat barbár elpusztítása miatt megmozdult az ország. Az ember, Bóka A. barbár elpusztítása miatt megszólaltatok? Megszólaltál? akkor vagy azóta? lehet, hogy igen.
Valami nagyon-nagyon nem úgy volt és van, ahogy kell. Most, közel két évtized után Bóka A-nak több esélye van?
Valami komoly baj a felfogásunkkal. Valamit nem látunk, valamit nem tudunk, valamit vagy valakit. Nem látunk, nem tudunk, nem hallunk.De tényleg nem. Egyáltalán nem, annyira sem.

Igen, itt Bóka A.-nál is működik az Ismeretlen emberekhez mellékelt igazságtétel: ...
Íme, legalább jelképesen idemásolva.

Bóka A.-nál, aki talán egy szőkésbarna hajú, csendes, kissé talán butuska lány, illetve nő.
5.
A Csery-testvérek, ,a Zahav-testvérek, Bóka A. ... és az összes többi, íme:
1. ... 2. ... 3. ... 4. .. . 5. ... 6. ... 7. ... 8. ... 11. ...
és így tovább, ki tudja meddig? Százmillióig?
Félmilliárdig?

Tovább még?
A végtelenbe semmiképp.
6.
Y1 véletlenül teherbe esett. Egyetértett Y2-vel abban, hogy nem vállalhatnak gyereket. Túl sokba kerülne, nincs, nem lenne rá idejük, se kedvük. És túlzottan összekötné őket. Stb.
Q segítségével intézkedtek és Z rövid úton megszabadította őket problémájuktól.
A probléma neve például Wolf Lajos vagy Wolf Linda. Kissé kövér, rekedtes hangú, kedves, nem túl éleseszű, ám a kézügyessége egészen jó.

Egyszer kiment valakit, téged a megáradt folyóból. Vagy nem? Ugyan miért ne tenné?
7.
Szükség van egy filmre vagy egy irodalmi műalkotásra, ami egészen sajátos, újszerű formában mutatja be a magzatgyilkosságot.
Úgy, hogy annak élet-, ember-, és emberiségellenes mivolta az átlagember számára is világosan látható legyen.
Élesen kidomborítja az élet kioltását. Láthatóvá teszi az áldozatokat.

Ajánlva, címezve, küldve a magzatgyilkosság összes támogatójának, elkövetőjének, ellenzőjének és áldozatának és potenciális áldozatának.